123006. lajstromszámú szabadalom • Vetemedésmentes lemezes ajtó és ajtótok
Megjelent 1940. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 133006. SZÁM. Vlil/C. OSZTÁLY. — S. 17163. ALAPSZÁM. Vetemedésmentes lemezes ajtó és ajtótok. Szántó István asztalosmester, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 7-ike. A találmány szerinti szerkezet megelőzi az eddigi ajtótokok és ajtólapok oly káros elgörbülését. A ma használatos ú. n. lemezes ajtók 5 készítése az, hogy az ajtó nagyságának megfelelően egy erősebb, kb. 8—12 cm széles összecsapódott deszkából, vagy pallóból készített vázat kétoldalán többszörösen keresztszál irányiban összeenyvezett 10 furnirl'smezzel borítunk be. Ezzel a kétoldali lemezborítással kapjuk a megfelelő vastagságú ajtólapokat, melynek mindkét oldala teljesen sima. A deszkaváz, amely a két lemez között van, arra való, hogy a 15 ráenyvezett lemezeiket mindenkor síkban tartsa ós hogy az ajtó az ajtótokban pontosan feküdjön, miáltal a levegő, a hő ós a hang áthatolását meggátolja. Azonban, ha az egyik helyiségben fűtve van, a má-20 sikban nincs, vagy ha az ajtó bejárati ajtó, úgy az ajtó kétoldalán különféle hőmérsékletű a levegő, mely az ajtó lemezei közötti légtérben párásodiást okoz. Ezen nedvességet az enyv által lekötött széles 25 alapfa szívja be, de szélességi terjedést nem tudván kifejteni, görbülni, vetemedni kényszerül. Innen ered az, hogy a lemezes ajtó legtöbbje meggörbül és a használhatósága megbízhatatlan. 30 Ezen a bajon úgy segít a találmány szerinti szerkezet, hogy vékony lécek keresztezetten való összeépítésével olyan vázat alkalmaz, amely a lecsapódó belső pára következtében nem tud kifejteni 35 olyan erejű mozgást, hogy az ajtólapot meggörbítse. Hasonlóan a tok váza is több lécből készíthető, melyeket egymással úgy enyvezünk össze, hogy azok mintegy egymást rögzítik. Nagyon nagy hibája a most használa- ^ tos ajtóknak még az, hogy a tokba érő keretrész vastagsága oly kicsi, hogy a zár bevésésénél nem marad az ajtókeretből a zár mellett keretfa, csak egyedül a borítólem'ez. Mivel az ajtó zárja az ajtó magas- 45 ságána.k a középtáján van beszerelve, úgy a keret, ha az ajtó lapban a tok felőli oldalon ki lesz vésve, elveszti merevítőképességét. Innen ered az, hogy az ajtók, még a nem lemezeltek is, a középtől vagy ^Q., lefelé vagy felfelé görbülnek el a toktól. Ezen a bajon az ajtó és a tok illeszkedési részének AT astagításával lehet segíteni. Ekkor a zár a keretfa közepébe van bevésve és a ziár mindkét oldalán egyforma 55 erősségű keretrész marad, miáltal jól merevítenek. A találmány szerinti szei'kezet egy példáját ismerteti a mellékelt rajz. Az 1. ábra az ajtó nézete, melynek felső QQ, részén a merevítő keresztlécek, alján a már lemezzel borított kész ajtó és a tok láthatók. Az ábra c) és d) oldalai eltérő megoldásokat mutatnak. A. 2. ábra az 1. ábra vízszintes irányú ke- 65-resztmetszete. A 3. ábra az 1. ábra c) oldalának függőleges metszete. A 4. ábra az 1. álbra d) oldalánalt függőleges metszete. Az 7Q. 5., 6. és 7. ábrák részletrajzok. Az 1. ábra c) és d) oldala két különböző kivitelű ajtólapot és tokszerkezetet mutat. A e) oldal szerinti kivitelnél az ajtólapon az (a) külső lemez teljes szélességében 75*. borítja az egymásra keresztben haladó (e) vázléceket és az (f) sízegélyléceket. A (b) jelöli a lécek között maradó légteret. A
