123005. lajstromszámú szabadalom • Fémgőzkisütőcső

Mesjelent 1940. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123005. SZÁM Vll/h. OSZTÁLY. — P. 9410. ALAPSZÁM. Fémgó'zkisütőcső. Ti. -V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr, Eindhoven-ben (i\éJQietallöld). A bejelentés napja 1938. évi július hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 7-ike. Ismeretes villamos fémgőzkisütőcső elrendezése zárt üvegburában, amely foglalatba való beesavaroláshoz vagy helyezéshez aljazattál van ellátva és a kisütőeső 6 számára órintkezőszerveket tartalmaz. Általánosan szokásos a kisütőeső elrendezése a burában akként, hogy a cső tengelyvonala az aljzat tengelyvonalával egybeesik, úgy hogy a kisütőeső egyik vége az 10 aljzattól nagyobb távolságban van, mint a másik vége. A cső aljzattól távolabbi vé gében levő elektródának árambevezetődrótját többnyire a kisütőeső ós bura közötti téren át e bura aljzati Végéhez veze-15 tik. Ezekben a kisütőesövekben a gyújtás könnyítésiére segédelektródákat rendezhetünk el. A legtöbb esetben csupán egyetlen segédelektróda alkalmazása elegendő, amely ekkor az aljzathoz közelebbi fő-20 elektródához van hozzárendelve. A találmány két főelektródával és egy segédelektródával ellátott fémgőzkisütőoső, amely aljzattal ellátott burán belül akként helyezkedik el, hogy az egyik fő-25 elektróda az aljzattól távolabb van, mint a másik főelektróda. A találmány célja e kisütőeső javítása. A találmány szerint a segédelektróda a beforrasztási helyével az aljzattól távo-30 labbi föelektr ódához van hozzárendelve. A bura normális helyzetében (azaz: felül levő aljzatnál) ennek következtében a segédelektróda a kisütőeső alsó részében van, ellentétben az ismert kivitellel, mely.35 nél a segédelektróda ama főelektróda közelében helyezkedik el, amely az aljzathoz közelebb van,. A találmány szerint megállapítottuk, hogy a segédelektródának ez az ismert ós szerkezeti okokból közelfekvő elrendezése (a segédelektródával való 40 összeköttetés ekkor ugyanis a legrövidebb) bizonyos hátrányokkal jár, amelyeket a találmány szerinti, említett elrendezéssel kiküszöbölünk. A találmány szerinti elrendezés esetén ugyanis a segéd- 45 elektróda beforrasztási helyének hőmérséklete alacsonyabb, mint az ismert elrendezés esetén. Ha ez a beforrasztási hely, akárcsak az ismert elrendezésinél, a kisütőeső aljzatvégén elhelyezkedik, ezt a 50 beforrasztást a cső normális égőhelyzetében, amelynél az aljzat tudvalevőleg a bura felső végén van, a kisütőcsövön belül és gázzal töltött bura esetén a kisütőcsövön kívül is fellépő konvencióáramok erősebben hevítik, mint az esetben, 55 melyben a beforrasztás a kisütőeső alsó végén van. A segédelektróda beforrasztási helye hőmérsékletének leszállítása e beforrasztás tömítetlenné válásának veszélyét csökkenti. Ezzel megegyezően ki is 60 tűnt, hogy a segédelektróda beforrasztásának repedése révén megsérült csövek százalékszáma a találmány szerinti rendszabály alkalmazása révén tetemesen csökken, úgy hogy a csövek közepes élettar- 65 tama növekedik. A találmány szerinti szerkezet különösen előnyös, ha a kisütőeső kvarcból vagy magasolvadáspontú üvegből van, ami üzem közben igen magas hőmérsékletű 70 csöveknél fordul elő (pl. igen ragy, pl. 5