123003. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodószerkezet abroncsos traktorkerekekhez

2 IfiliOOS. mely a gyűrűn oldalirányban elforgat­ható és a (13) görgőt hordja. A (11) lengő­kar oldalt kinyúló (11a) vezérlőkarral van felszerelve. A (12) és (13) görgők karimá-5 sak és a belső (7i) koszorúgyűrű belső kerületi részén futnak. A külső oldalon a külső talpkoszorún a (14) köztartó csava­rok segítségével a keréktengellyel kon­centrikus (15) menesztőgyűrű van meg-10 erősítve, melynek külső kerületén kifelé nyúló (16) menesztői vannak. A kengyel­koszorú külső (7a) gyűrűje belső kerüle­tén befelé nyúló (17) ütközőkkel van fel­szerelve. A (17) ütközők és a (16) menesz­tő tők kapcsolószerveket alkotnak, mert , hosszméretüket úgy választjuk meg, hogy ha a két (7a) és (15) gyűrű koncen­trikus helyzetű, akkor e részek kapcsoló­dás nélkül haladnak el egymás mellett 20 (2. és 3 ábra), ellenben a kerék alsó ré­szén egymással kapcsolódnak, ha a ken­gyelkoszorú az 1. ábrán feltüntetett ex­centrikus helyzetében van; e helyzetre később még visszatérünk. 25 A kengyelkoszorú (S) darabja, melyen a kerékátmérőtől függően, két vagy több kapaszkodókengyel van, levehető és e da­rabot a (7a), valamint a (7i) gyűrűkön megerősített (7h) kampók tartják meg 30 helyzetében. (18) szorítólemezt is alkal­mazunk (7. ábra), mely a (7a) és (15) gyű­rűk közé helyezhető. A rajzon fel nem tüntetett (Ha) vezérlő­karon rudazat támad, amely a vezetőülés-35 ről működtethető. A leírt szerkezet a különféle menetvi­szonyok között a következőkép működik: A terepen való menetnél, amikor a kapaszkodókengyelek kapaszkodóhatására 40 szükség van, a (11) kart a (13) görgővel az 1. ábrán feltüntetett helyzetbe forgatjuk e!. Ezzel a kerék oly mélyre ereszkedik le, hogy a lógabroncs az; alsó kapaszkodó­kengyelekre fekszik fel, tehát a kengyel-45 koszorú a kerékhez viszonyítva felfelé excentrikusan eltolt helyzetet foglal el. Ennek következtében a (7a) gyűrűnek mindenkor alul lévő (17) ütközői a (15) menesztőgyűrű alsó (16) menesztőinek 50 mozgási pályájába nyúlnak és a kengyel­koszorút a kapcsolórészek egymásba­kapcsolódáisa folytán imagukkal viszik. Ha a (Ha) vezérlőkart úgy forgatjuk el, hogy a (11) kar, a (13) görgővel, a 2—4. 55 ábrákon feltüntetett függőleges helyzetbe kerül, akkor a keréktest a kengyelkoszo­rúhoz viszonyítva annyira felemelkedik, hogy benne koncentrikusan fekszik. Most a (18) szorítólemezt a két (15) és (7a) gyűrű közé erősítjük, úgyhogy e gyűrűk 60 mereven kapcsolódnak egymással és a keréktest a kengyelkoszoriíval együtt­forog. Ez a helyzet pl. a boronálásnál elő­nyös, amikor a talajban nem akarunk be­nyomódásokat hátrahagyni. 65 Az úttesten vagy sík, szilárd terepen való menetnél a (18) szorítólemezt eltávo­lítjuk, az (S) koszorúdarabot kiemeljük és a koszorú többi részét annyira elfor­gatjuk, hogy az abroncs a talajra fekszik 70 fel és a kerék a talajon a szokásos módon gördülhet, a kengyelkoszorú yedig moz­dulatlan marad. A kiemelt (S) koszorú­darabot egyszerűen felül a kengyel­koszorúra helyezhetjük. 75 A leírt kapaszkodószerkezet azt az előnyt nyújtja, hogy gyorsan és egysze­rűen hozható az egyik működési helyzet­ből a másikba anélkül, hogy — mint az eddig ismert kapaszkodószerkezeteknél — 80 az Összes kapaszkodókengyeleket le kel­lene forgatni. Továbbá a kapaszkodóken­gyelek agyagos talajban nem dugulhat­nak el, minthogy a kengyelkoszorú a ke­rékabroncshoz képest elfoglalt excentri- S5 kus helyzete folytán a kerületi irányban és sugárirányban állandóan eltolódik, aminek következtében az agyag újból lerázódik. További előny, hogy erőteljes kapasz- 90 kodóhatás lép fel, ha a kapaszkodó ken­gyelek nem függnek össze mereven a ke­réktesttel, hanem utóbbitól függetlenül fekszenek hozzá, a keréktest és a talaj között, az abroncshoz. A gördülési ellen- 95 állás is kisebb, mint az eddig ismert szerkezeteknél. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapaszkodószerkezet abroncsos trak­torkérekekhez, azzal jellemezve, hogy io< a (6) kapaszkodókengyelek kétoldalt elrendezett (7a, 7i) gyűrűkkel az (5) kerékabroncsot sugárirányú játókkal körülvevő (6, 7a, 7i) kengyelkoszorűvá vannak kialakítva, mely a (4) kerék- IOÍ testhez viszonyítva sugárirányban be­állítható és hogy a (6, 7a, 7i) kengyel­koszorún és a (4) keréktesten egymás­sal kapcsolatba hozható (16, 17) kap­csolószervek vannak, úgyhogy a (6, 7a, m 7i) kengyelkoszorúnak a (4) keréktest­hez viszonyítva felfelé excentrikus be­állításánál az alulfekvő (6) kapasz-

Next

/
Thumbnails
Contents