122974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porcellánelejű műfogkoronák előállítására, valamint az eljárással készült fogkorona

2 122974. tos egyesítését kivételesen már elérték ugyan, de csakis öntött aranykoronával kapcsolatban, nevezetesen a koronát, készítése közben, a porcellánlaphoz hozzáön-5 tötték; az ilyen korona azonban, eltekintve költséges előállításától, ia természetes fogkoronának ugyancsak nagymérvű, lecsiszolását igényelte és. azonkívül az ilyen aranykoronán a porcellánlap kellő befo-10 gására a mellső felület széle mentén teljesen körülmenő szegélyből álló keretet alkalmaztak, tehát a korona tövén is létesítettek fémszegélyt, ami a foghúst szintén károsan befolyásolta. 15 A találmány szerint valamennyi felsorolt hátrány és nehézség kiküszöbölését és az összes említett szempontok kielégítését úgy érjük el, hogy a fogkorona porcellánelőrészét a kívánt színű porcellánporból, 20 úgy állítjiik elő, hogy azt célszerűen desztillált vízzel keverve pépet készítünk, ebből a lapocskát a. kívánt fognak megfelelően megmintázzuk és a magában véve ismeretes kemencében kb. 1100 0°-on éget-25 jük, úgy amint azt alább részletesebben, ismertetjük. A porcellánlapocskát a formázása közben magában véve ismeretes megerősítő csapocskákkal, célszerűen, platinaesapocskákkal szereljük, fel, melyek a fém-30 korona megfelelő kis furatain hatolnak át. Ezeket a csapocskákat ós furatokat azonban a találmány értelmében az eddigiektől eltérően nemi a lap közepe táján, hanem a fog legnagyobb igénybevételének körzeté-35 ben, azaz a rágóél közelében, az alább ismertetendő pontokon helyezzük el. A találmány szerinti eljárással és csapocskákkal a porcellánlapocskának oly pontos és tartós illeszkedését érjük el, hogy a por-40 cellánlapocska befogására a rágóél mentén alkalmazott fémszegély is elegendő, vagy kivételesen legfeljebb kétoldalt alkalmazunk, még egy-egy szegélyt, de semmiesetre sem szükséges a korona tövé-45 nél is ilyen szegélyt alkalmazni. A találmány szerinti eljárás és fogfaorona részleteit a rajz kapcsán ismertetjük, mely példaképen metszőfoghoz való megoldási alakot, sokszorosan nagyított lép-50 tétben, távlati ábrázolásban szemléltet. Az 1. ábra a műfog fémkorona-részét, a 2. ábra pedig a poreellánlapocskát külön-külön s A^égül a 3. ábra az egészet együttesen, kész alak-55 jában ábrázolja. AZÍ 1. ábra szerinti, tulajdonképpeni (a) fémkoronát bármely krómnikkeltartalmú nem-nemes fémből (pl. a kereskedelmi forgalomban „kobaldit" — vagy „krédó" elnevezésű — fémből), még pedig 0.3 mim 60 vékonyságú lemezből, a fogorvos részéről a szokásos módon készített negatív minta alapján, sajtolással készítjük. Az így előállított korona rágóéli részére, vagyis pl. metszőfog esetén a fog élének megfelelő 65 vonal mentén, más fognál pedig a rágóíelület mellső élének megfelelő részre, kb. 0.3 min vastagságú és kb. 1—1.5 mm szélesz, (b) szegélyt hegesztünk, pl. villamos ponthegesztéssel és azt biztonság kedvéért, 70 még nagyobb szilárdság elérése végett le is forrasztjuk. A rágóél alatt kb. 2 mm távolságban, valamint a mellső lap oldalszéleitől is 2—2 mm távolságban kb. 1 mm átmérőjű füróval, egy-egy (c) lyukat fu- 75 runk. Ezeket a furatokat eddigelé a mellsőlap közepe táján alkalmazták, a találmány szerint azonban, a bevezetésben említett célból, a furatokat, mint az említett 2 mm-es adatokból látható, a mellső 80 lapnak a rágóél felé eső harmadában fekvő közbenső pontokon helyezzük el. Ezután a porcellánlapocskát mintázzuk, pl. a fémkorona mellső lapjára helyezett viaszkréteg és az óvatosan leemelt viaszt- 85 ba öntött hőálló: masszaróteg, vagy a fémkorona mellső lapjára nyomkodott platinafolia alkalmazásával; ezekre a formákra visszük a. fentemlített porcellánporból készült pépet, melybe a, 2. ábrán 90 látható (az 1. ábra szerinti (c) lyukaknak, megfelelő), részben a forma megfelelően elkészített lyukain is áthatoló (d) platinacsapocskákat ágyazzuk és melyet a fogkoroina mellső lapjának megfelelően pon- 95 tosan megmintázunk. Ezután a formát a porcellánpéppel és a (d) csapocskákkal együtt az égető kemencébe helyezzük és égetés után a formát eltávolítjuk, amikor -is a 2. ábra szerinti (e) lapot kapjuk. 100 A természetes fogkoronára, híg cementtel, külön ragasztjuk az. 1. ábra szerinti (a) koronát és ezután az utóbbira, ugyanezzel a híg cementtel, az (e) porcellánlapocskát. 105 A fogOTVos a fog ú. n. dentinjébe két, a (d) osapocskáik végeit befogadó, kb. 1-—2 mm mély csatornát is fur; ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a (d) csapocskáknak a leírt pontokon való elhelyezése <Í10 még azzal az előnnyel is jár, hogy a fogbél és -ideg minden esetben sértetlen marad. A találmánynak végül még az a fontos előnye is van, hogy a porcelláneíőrész törése esetén nem kell az egész műfögkörö- il5 nát eltávolítani, hanem elegendő, ha a (d)