122968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadéknak szilárd alkatrészektől való elkülönítésére
122968. zethetjük avégből, hogy a kiilo.ii.fele hoszszaságú rostokat különválaszthassuk. A rostokat, ha az bármily célból kívánatos", az aprítóinailomban finoman őrölt fa vagy 5 faliszt finomságáig tovább apríthatjuk. Á gyantáknak stb. anyagnak a cellulózából történő aránylag tökéletes eltávolítása megkönnyíti az utána következő, esetleg szükséges aprítási. műveleteket. Ha az anya-10 got tüzelőanyagként, használjuk fel, akkor közvetlenül a tüzelés vagy más .efféle' égési övébe fúvathatjuk. Ha kívánatos, akkor a nedvességnek alkalmat adhatunk az anyagból! való elpárolgásra és ehhez szük-15 ség esetén melegei is vezethetünk be. Ha az elkülönítendő! szilárd anyagnak nem ke ill oly finom elosztásúnak lennie, mint pl!, hosszú rostoknak aloeiMl, kender -ball, stb. való. kitermelése esetén, akkor a 20 a kezelt szilárd anyagokat a felületekről a 11. ábrán feltüntetett szállítószalagra kaparhatjuk. Az (52a) és (53a) kaparok, amelyeket (54) rugók szorítanak a gyűrűrűhöz, illtetve a hengerhez, a kezeit anya-25 got a felületről a (60) végnélküli szalagra kaparják., melynek felső felülete a gyűrűnek az anyag betáplálással ellentétes oldala felé. mozog. Innen a kezelt anyagot a célnak megfelelő szerkezeti részek a fel;ÍO dolgozási művelet következei fokozatához vagy a felhasználási helyhez vezetik. A kezeit anyag továbbítására való, fentebb leírt szerkezeteknél az (52) és (53) kaparőknak a felülethez való szorítása más 35 módon i s történhetik, pl.: sulyok vagy a kaparókbóli kinyúló karok segítségével, vagy pedig, ha a karok a tengelyhez vaníliák erősítve, mint a 11. ábra szerinti megoldásnál, akkor a tengelyhez erősített ka-40 rok sieg its égé veil I és a kaparok a kaparópengék síkja meinten ide-oda mozgathatók, hogy a hő! összegyülemlését és egyes pengerészek vagy a gyűrű kopását elkerüljük. A 3. ábrán feltüntetett helytálló veze-45 ték helyeit, a gyűrű mozgásával kapcsolatosan működiői szög alatt, hajló vezetékei is használhatunk. Ilyen vezeték a 6. és 7. ábrán látható. Itt a (61, 61) oldallemezek (62)-uél a (63, 63) lemezekhez vannak 50 csuklósan erősítve. A (63) lemezek külső felületéhez lefelé kiugrói (65) karokkal ellátott (64) vezetlőíperselyek vannak hegesztve vagy más módon hozzáerősítve. A (63) lemezeket a (65) karoktól befelé nyúló 55 és e karoktól hordott tengelyeken forgó (66) görgőik tartják az. (1) gyűrűtől! meghatározott távolságban. Az ugyancsak a (65) karokhoz, erősített tengelyeken forgatható. (67) görgők az (1) gyűrű külső felületén gördüllnek és a vezetéket a gyűrű 60 billenéiséinél megbillentik. A (64) vezetőperselyek mindegyikének (69, 69) alámetszésekkel ellátott (68) ivh.or.nya van., A (71) rudakkal mereven összekötött (70) tömbök vagy lapok szabadon csúszhatnak 65 el a (64) vezetékek kivágásaiban. A (71) rudak másik vége a (6) állvánnyal vagy annak merev nyúlványaival van menetven összekötve. A (61) lemezek felső végié olyan elren- 70 dezqsű, hogy az (1) gyűrűvel! együtt hasonló, módon mozogjon. Itt azonban a (64) vezetőipersellyek a (69) kivágásokkal a (6) állványhoz vagy annak nyúlványaihoz vannak erősítve. A (71a) rudak külső végű- 75 kön a (69) kivágásban elhelyezett (70) tömbhöz vannak erősítve, másik végükön pedig a (72) rudat felvevői furat van. A (72) rudak (73)-nál! csuklósan kapcsolódnak a (61) lemezekhez erősített (74) töm- 80 bőkkel.: A (75) öntvénydarabok, amelyeken a (71a) rudak át vannak vezetve, (66) és (67) görgőiket tartanak, amelyek az (1) gyűrű egymással! szembenfekvo oldalain gördüllnek. A (72) rudakban közökben el- 85 rendezett lyukak vannak, amelyek a (71a) rudak furattal! ellátott részén alkalmazott lyukakon átdugott csapszegek felvételére valók. Ezzel a berendezéssel a (31) lemezek vége és az (1) gyűrű széllé közötti tá- 90 voílíság annak a felületrésznek megfelelően, amelyen az, anyag betáplálandó: és a kezelt anyag széitlapítása mérvének megfelelően, beállítható. Enné! a megoldásnál, a vezeték az (1) 95 gyűrűt követi, amikor ez a kezelt anyagnak a (2) henger alatti elhaladása közben kibillen. A gyűrűnek ez a, kibillenése a találmány lényeges; jellegzetessége. Ez lehetővé teszi ugyanis, hogy a felső és alsó 100 ívszögek a, (2) görgői körüli helyzetüket változtassák, úgyhogy a kezelendő1 anyag számára bővebb nyílás és hajlékonyabb fogó-eszköz keletkezik. Ez a, billentés &gj<útta.1 a felületek tulajdonképpeni érintke- 105 zési vonalainak helyzetét is oly helyzetbe tolja el, mely a (10, 10) dugattyúk által kifejtett nyomás irányának vonala fölött • fekszik. Ily módon csökken annak az erőinek nagysága, mely akkor hat az anyagra, 110 amikor az a működői felületek közötti, tulaj dónképpeíni érintkezési vonalhoz közeledik. A billenés ugyanis nemcsak az alsó kerületi í vszög megnövekedését engedi meg a kezelendői anyáig elhelyezkedése célja- 115 bő!!,, hanem a felső kerületi ívszöget is csökkenti, úgyhogy a nyomás hosszabb időn át fönnmarad és az anyag a legna^
