122968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadéknak szilárd alkatrészektől való elkülönítésére

122968. ii nedvek és szilárd alkatrészek kitermelésére. A pitaflloya (Bromelia Karätas) állagban kb. 5 cm szélességű levelei egyenként 5 11000—13700 kg nyomás alatt a fent ismertetett módon kezelhetők és a feltárt cellulózarastok csekély kezeléssel vagy minden további kezelés nélkül, különböző fajtájú papiros, különösem finom, vékony 10 papirosok, valamint a műselyem és cellofángyáriáshoz alkalmas cellulózaoldatok előállítására használhatók fel. E célból a rostokat kb. 1 óráig a rost súlyára vonatkoztatott lOo/o-os marónátroinoldatban lég|-15 köri nyomáson a fürdiől kavarása közben főzzük és esetleges fehérítés: és enyvezíás, után papirost készítünk belőlük. A kitermelt nedv, zöld leveleknek a fentismer'hetett módon való kezelésié után, 0.6°/o szusz-20 pendált 3.5o/0

oldott szilárdainyagot és 95.9o/o vizet tartalmaz. Az oldott szilárd anyagnak kb. 70%-a proteinanyag volt, a maradék pedig szénhidrát, dextrin stb. A léből fermentációs termékek is nyer-25 hetiők. Banánszárak, beleértve a gyümölcs leszakítása után visszamaradó csutakok, valamint a növény főiszára és levelei, gabonaszárak és cukornád szintén, kezelhetőik. 30 fentismertetett módon. A kapott rostok különböző fajtájú papirosok előállítására használhatók, beleértve a pergamentszerű papiros, valamint értékes Sizigetellől apókat, illetve fiberliemezeket is. Az ezeknél kö-35 vetendő eljárás a következő: A rostokat vízben áztatjuk, azután szitára helyezzük, majd akkora nyomásnak vetjük Sket alá, melynél jó^ szigetelői, ill. fiberlapokát kapunk. Kb. 75 mm átmérajű bainánszárak 40 esetén, kitűnői eredményt kapunk, ha száranként kb. 5400 kg nyomást, nagyobb átmérőjű száraknál pedig aránylag nagyobb nyomást alkalmazunk. A szigetellő!lapok élettartama és lértékc fokozható, ha 45 a banánszár stb. umbo gyökér (derriszgyökér) cubé, vagy más rovarölő hatású anyagokai; tartalmazó növények rostjait adjuk hozzá. Pli. timbogyökér kezelésénél úgy járunk el, hogy a rovarirtószeirekható-50 anyagait tartalmazó nedveket kitermeljük; ezeket gyümölcsfák permetezésére alkalmas szerekként használjuk. A sajtoló nyomás és a kezelendő anyag; betáplálási sebességének szabályozásával kel'iőí meiny-55 nyiségű hatásos anyag marad vissza a kisajtolt rostban. Ily módon oly szigeteillő! lapot kapunk, amely természetes védelmet nyújt termeszek és más rovarok, valamint férgek ellen. Dohányszárakat és a dohánynövény más részeit hasonló mó- 60 don kezelhetünk avégből, hogy nikotint és más dohányinedveket sajtoljunk ki belőlük, mimellett a rostokban a kívánt mennyiségű dohányllé visszamaradhat. A dohánynövényrJől kapott cellulóza pa- 65 pirosgyártáshoz is felihas zilálható. így pl. a Connecticut dohány szára a fent ismertetett módon, nagyfokú folyadékiextraháilással kezelhetői. A szár fás részei a kéregtől és a fabéltől könnyen elkülöníthe- 70' tőik és szódafőzettel! való enyhe kezelés után, gyenge fehérítést használva, igen fehér szívós papírt kapunk. Rebarbara vagy másefféle növények kezelésénél a kisajtolt nedvek vagy gyógyá- Tf, szati készítmények előállítására használhatók, vagy pedig közvetlenül megihatók. Ezek a nedvek vagy a belőlük kiválasztott anyagok hashajtószerek. A rebarbara kezelése útján kapott cel- 80 kilózatartalmú termék sajátos tulajdonságú papiros és lemez előállítására használható. A rostok, melyek a mikroszkopiái vizsgálat szerint kis spirálrugók alakjával biró tekercsek, igen nagy húzó:szilárdságú, 85 de kissé törékeny termékeit szolgáltatnak. A terméknek .azonkívül rendkívüli vízvisszatartó-képessége van. E rostoknak a papírgyártásnál használt szokásos pépekhez való hozzáadása növeli a húzószi- 90 lárdságot és javítja a pépből, előállított papir vagy lemez egyéb tulajdonságait. Cukornád kezelésénél a cukor a gépein, egyszeri átvezetett nádból! sokkal tökéletesebben sajtolható ki, mint az eddigi mód- 95 szerekkel, melyeknél, a nádat többször áztatták és kisajtolták. Kb. 18100 -22700 kg nyomás, egy-egy a gépen egyidejűleg átvezetett, átlagban kb. 2.5—5 cm átmérőjű nádszálra számítva, kitűnő nyerscukor- 10f> kitermelést ad. Pl. Luisiana-nádból, melynek rosttartalma kb. 15%, a nád súlyának mintegy 78—80%-a préselhető ki folyadék alakjában a gépen való egyszeri átvezetés útján. A kisajtolt lé tartalmazza a iofx-. nádban foglalt nyers- és inverfc-cukornak kb. 90—95% -át. A találmány szerinti eljárásnál kapott kivonat sokkal tisztább és töményebb az eddiginél és emiellett a nyerscukor kisebb mennyisége alakul át invert- 110 cukorrá, mint az ismert eljárásnál, melynél a nádat forrón macerálják, áztatják stb. A gépen való első átmenet után, a száraz cukornádat esetileg, megnedvesíthetjük avégből, hogy az igen porózus1, szá- 115; raz nádban foglalt szénhidra tok utolsó maradékát is eltávolíthassuk. Ha a szénhidrátok utolsó nyomát is kitermelni kíván-