122944. lajstromszámú szabadalom • Többrácsú villamos kisütőcső
2 12394:4. megakadályozzuk. Ahhoz, hogy a pentódafogórács felülete mentén ne egységes tértöltést kapjunk, ezt a rácsot változó emelkedéssel tekercselhetjük, pl. úgy, s> hogy a rács egyik részét kis, másik részét pedig nagy emelkedéssel tekercseljük, ekkor a kis emelkedésű résznél a tértöltés nagyobb, mint a nagy emelkedésű résznél adódó tértöltés. A fogórács-10 nak változó emelkedéssel való tekercselése helyett a drótvastagsagot is változtathatjuk, ennek folytan a rácsdrótok közötti köz változik és éhnek következtében változik a tértöltés. ^ A találmány további foganatosítása szerint a pentódafogórácsot egyenletes drótvastagsággal és emelkedéssel, azonban az őt megelőző rácsot, azaz a rendeltetésszerű kapcsolásban az ú. n. árnyé:20 kolórácsot, változó emelkedéssel, vagy pedig változó drótvastagsággal és egyenletes emelkedéssel tekercseljük. A találmány még további foganatosításánál az összes rácsokat egyenletes 35 drót Vastagsággal és emelkedéssel tekercséljük, azonban az anódát úgy rendezzük el, hogy egyes ponljainak távolsága a pentódafogórácstól különböző legyen. Tekintetbe veendő, hogy az előbb so megadott rendszabályok nem alkalmasak arra, hogy a pent ódarendszer ú. n. ,,variable ji." karakterisztikájúvá váljék, mert a vezérlőrács szabályos alakítású; a karakterisztika ellenben lehetőleg ke:8é vésse görbüljön. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábrán néhány csőkarakterisztika, a 2. ábrán a találmány szerinti fogórács 4é foganatosítási példájának vázlata, a 3. ábrán változó emelkedésű védőráccsal ellátott foganatosítási példa vázlata, ä 4. ábrán pedig oly foganatosítási példa 4% vázlata látható, melynél az anóda egyes pontjai a fogórácstól különböző távolságra vannak. Az 1. ábra ordinátái adott terhelőellenállásnál az anódaáramotj abszcisszái i<>é pedig baloldalt, ahol a görbe a dinamikai karakterisztikát ábrázolja, a vezérlőfeszültséget és jobbóldalt áz anódafészültségeket jelentik. Az ábra jobboldalán lévő görbék tehát aZ ű. n. (Ia , Va) iöé karakterisztikák. Az (1) görbe nulla értékű vezéflőrácselőfeszüHségű, ismert cső káfakterisztikéja, míg a (2) és (3) görbék a fel) és (gá)-vel jelzett vezérlőfácsélőfeszültségekhéz tartozó karakterisztikák. Az (A) görbe az (1, 2,) és (3 ía , V a j 60 karakterisztikájú cső, a (B) görbe pedig a találmány szerinti cső dinamikai karakterisztikája. Nyilvánvaló, hogy a (B) dinamikai karakterisztika az (0) munkaponthoz képest nagyobb mérvben rész- 65 arányos, aholis e munkaponton a karakterisztikának azt a pontját értjük^ mely a vezérlőrácselőfeszültséggel azonos (gr ) vezérlő rácsfeszült ségnek lelel meg. A találmány szerinti csőnél a pl. (B) 70 szerinti dinamikai karakterisztika pl. (I) jelzésű (la, Va) karakterisztikához tartó* zik. E karakterisztikából kitűnik, hogy adott anódafeszültségnél az anódaáram az ismert cső anódaáramánál valamivel 75 kisebb* A találmány szerinti cső leadott teljesítménye tehát valamivel kisebb, e cső nagy előnye azonban, hogy a párosszámú harmonikusukat elnyomja. Ma a fogórácsot igen kis emelkedés- 80 sei tekercseinők, a fogórácson igen nagy tértöltés adódnék és pl. (II) jelzésű (Ia, Va) karakterisztikát kapnánk. A rajz mutatja, hogy éz esetben a leadott teljesítmény telemesett csökken. Ha azon- 85 bán a találmánynak azt a foganatosítását alkalmazzuk, melynél változó tértöltést kapunk, oly (I) karakterisztika adódik, melynél a leadott teljesítmény tekintetében a veszteség csak kicsiny. 90 A 2. ábrán a találmány szerinti fogórács oly kivitele látható, melynek (1) részét kisebb emelkedéssel tekercseltük, mint (2) részét. A 3. ábrán (1) az anóda, (2) a fogó- 95 rács, (3) az árnyékolórács és (4) a katóda; szükség esetén a katóda és árnyékolórács között egyéb elektródák is lehetnek. Az árnyékolórács (1) része kis emelkedésű, (2) része pedig nagy emelkedésű. 100 Ennek következtében, amint azt nyilakkal jeleztük, az (I) részben az elektronpályák erősebben görbülnek, mint a (2; részben és az (1) részben ismét nagyobb tértöltés adódik, Mint a (2) részben. 105 A 4. ábrán, ahol (1, 2, 3) és (4) ismét az anódát, fogórácsot, árnyékolórácsot, illetve katódát jelzik, az anóda az (a) részben a fogórácshoz közelebb van, mint a (b) részben. Ez esetben ismét az adó- no dik, hogy a (b) rész elektronjai az anódát kevésbé gyorsan érik el, mint az (a) rész elektronjai, úgyhogy (b)-ben a tértöltés nagyobb, mint (a)-ban. önként értetődik, hogy az ismertetett <ii,r > berendezésék köZül kettőt, vagy kettőnél többet kombináltan is alkalmazhatunk.
