122916. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisülési készülék és hozzávaló katód
4t 123916. tehetetlensége nagy és így ennek révén a hőmérséklet lehetőség szerint állandó értéken tartható annak ellenére, hogy a hevítő áram kismértékben változik. 5 A 8. ábra az előzőkben említett követelményeknek különösen megfelelő katód vázlatos rajza. A katódtest sajtolt szigetelőanyagból készül és pl. két (8, 8') részből áll. A (8, 8') 10 részek lemezek, amelyekben a belső oldalon (9) hornyok vagy vájatok vannak és ezekben az (5) hevítő alkatelemek fekszenek, amelyekhez a hevítő áram a (7, 7') összeköttetések útján vezethető. Az elek-15 tronsugárzó fényvillamos réteget ismeretes módon a (8) szigetelőlemez (3) felületén állítjuk elő. Az ábra szerint a (8) lemez derékszögű négyszögű hasáb, amelynek csak egyik 20 felülete hatásos felület és a^hevítőhuzalok egymással összeköttetésben közös (7, 7') áramhozzávezető huzalokhoz csatlakoznak. A sajtolt anyagból készült test alakja adott eset szerint változtatható, 25 továbbá egynél több felülete tehető hatásossá és a hevítő alkatelemek árama, valamint ezeknek az alkatelemeknek alakja oly módon módosítható, hogy egyenletes hevítést, illetve a hőmérsék-30 létnek a katód ban kívánt eloszlását érjük el. A 9. ábrában felül- és oldalnézetben ábrázolt kiviteli alaknál a kátédnak hengeres alakja van és a sajtolt (8) testből 85 áll, amelynek külső (1) felülete a hatásos felület. A (8) testben tengelyirányú (5) hevítő alkatelem fekszik. Az ismertetett szerkezetű katód olyan ismeretes szerkezetű csövekben használható, amelyek-40 nél az elektródoknak központos elrendezése van. Az utóbb ismertetett kiviteli alak szintén különböző módon módosítható. így pl. sajtolt szigetelőanyagból készült üre-45 °es sokszögű test lehet, amelyben több hevítő szál rendezhető el. A találmány szerinti különböző megoldások, amelyeknél az ábrázolt katódok vagy az ezekből levezethető katódok fel-50 használásra kerülnek, oly ismeretes berendezésekkel egyesíthetők, amelyekben elektronforrásra van szükség. Annak ellenére, hogy a sugárzási áramok nagyságrendje aránylag kicsiny marad, általában 55 néhány milliampernél kisebb, a találmány révén jelentékeny kivezetési áramok érhetők el, különösen olyan nagyon kicsiny feszültségek erősítésénél, amelyek nagyságrendje néhány század volt vagy ennél kisebb. m Ezenkívül e készülékek használata megengedi, hogy olyan esetekben, amikor erre szükség van, az áramkörbe nagy impedanciákat iktassunk, amelyeket a szokásos esetekben nagyon kicsiny ára- 65 mok erősítésénél mellőzni kell. Az említett célból találmány szerinti katódot vezérlő rácselektróddal kapcsolatban szekundersugárzást hasznosító erősítő berendezés bevezetési aram- 70 körében rendezünk el. Az említett hcionos katódtói eredő elektronáramot az erősítő készülék első sugárzó lemeze veszi fel, amelynél szekunder elektronok kisugárzását idézi elő. 75 Az erősítés a készülékben a szokásos módon megy végbe. E körülmények között a katódtói jövő primer áram nagyságrendje pl. kb. 10 mikroamper lehet. Ilyen áram kellő 80 módosítási viszonnyal századvolt nagyságrendű feszültséggel hatásosan vezérelhető, mikoris az a szekundersugárzási erősítő készülék bevezetési áramának része. Ily módon nehézség nélkül olyan 85 kivezetési áram érhető el, amely néhány milliamper és amelynek változásai a vezérlőrácshoz vezetett váltakozó áramú feszültségnek hűen megfelelnek. Ezenkívül ily módon olyan erősítő berendezés 90 létesíthető, amelynél a jeleknek az alapzörejhez való viszonya nagyon nagy anélkül, hogy az áramkörben nagy impedanciák használata szükséges volna. A 10. ábra szekunderelektronsugárzást 95 hasznosító találmány szerinti kisülési készülék kapcsolási vázlata. A nagymértékben légtelenített (1) edényben az előzőkben ismertetett szerkezetű katód van, amelynek (2) testében 10 (3) hevítő elemek vannak és ezek (4) összeköttetése a változtatható (21) feszültségen át a (20) hevít őt eleppel áll összeköttetésben. A (20) telep helyett más áramforrás is használható. A (2) katód 10 (5) felületét az előzőkben ismertetett módon hatásossá tettük. A (2) katód után (6) vezérlőrács és ezután szekunderelektronokat sugárzó (7 ... 12) rácselektródok következnek. Az egyes elektródok 11 között (13 ... 18) hengeralakú süntő elektródok fekszenek. Az utolsó (18) sűrítő elektródot (19) gyűjtő elektród követi.