122916. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisülési készülék és hozzávaló katód
9 122916. 3—-9. ábrák különböző katódszerkezetek vázlatos rajzai. A 10. ábra szekunder sugárzást hasznosító találmány szerinti elektronkisülési 5 készülék és áramkörelrendezésének kapcsolási vázlata. A találmány szerinti erősítési módok és eszközök világosabb meghatározása végett szükséges annak megemlítése, hogy íü a szekunder sugárzást hasznosító készülékeknél a készülék bevezetési áramkökörében használt átlagos áram a hasznos árammal egyidejűleg erősödik és hogy e tény miatt adott méretnél a kivezetési 15 áramkör átlagos árama ama tényezők egyike, amelyek a készülék használati lehetőségeit korlátozzák. Az eredmény az, hogy abban az esetben, ha Imax az átlagos kivezetési áram, akkor a feladat 20 abban áll, hogy olyan kimenő jelt biztosítsunk, amelynek lehetséges legnagyobb értéke AI> azonban a készülék minden részében a Almax-nak az Imax -hoz való viszonyát állandó értéken kell tartani és 25 így a készülék bevezetési áramkörébe vezetett, erősítésre kerülő feszültségtől kell erednie. A készüléknek ez az első része hőionos elektron-forrást és vezérlő alkatelemet tartalmaz és ez többelek-30 tródos léghíjas csövekben a szokásos módon használt rácselektród gyanánt működik. Más szóval a vezérlést az áram ama korlátozása eredményezi, amelyet a rácselektród feszültségének a katód és iäö rácselektród közötti tértöltés folytán való csökkenése okoz. Erősítő bevezetési áramköréhez tartozó különböző jellegzetes tényezők egymáshoz való viszonyát a következő mó-40 don adhatjuk meg. A1 A 1 1 A TT S ahol (I) a rács-anódköz átlagas árama, A1 a z említett áram változása, amelyet a hasznos AVg vezérlő-feszültség okoz 45 és (s) a készülék meredeksége. \l —.- viszony lehetséges legnagyobb értékének elérése végett, ha a készülék folytonos működésével meghatározott AVg feszültséget kívánunk erősíteni, szűkig 50 séges, hogy az-—-viszony lehetőség szerint nagy legyen. Ez a viszony az erősítő készülék jellegzetes tényezőjének nagyságát adja meg, amelyet a bevezetési alkatelem logaritmikus meredekségének nevezünk. Részletes megfontolás arra vezet, hogy &5 adott katód esetében e logaritmikus meredekség oly (P) értéke érhető el, amely korlátozó értéknél nagyobb. Az 1. ábra a készülék működését szemléltető görbe, vagyis az (Ia ) anódáram 60 változásának görbéje a (Vg ) rácsfeszültség függvényében. A 2. ábra oly görbe, amely a (P) tényező változását az (E) vezérlőfeszültség függvényében ábrázolja. 65 Az ábrából megállapítható, hogy a (P) tényező a vezérlőfeszültség negatív értékeinek adott szakaszában állandó. Ez a szakasz az ábra szerint a görbe A—B része. Az említett működési terjedelem- 70 ben az elektronsugárzás a Maxwell-féle eloszlási törvény szerint következik be. Az elektronsugárzás ezután a C—D működési terjedelemben folytonosan csökken. E működési terjedelemben a rács- 75 anódáramot az elektródok közötti térkisülés korlátozza. A csövet erősítési célra az utóbb említett működési terjedelemben kell használni, mert a rácsfeszültség az áramot ebben a működési 80 terjedelemben vezérli helyesen. Megállapítható egyrészt, hogy a (P) logaritmikus meredekség lehetséges legnagyobb elérhető értékét e tényezőnek az A—B szakaszban való értéke adja 85 meg és másrészt, hogy a gyakorlatban torzításmentes helyes erősítés végett ez az érték nem érhető el. Továbbá abban a működési terjedelemben, amelyben a kisugárzott áram a 90 Maxwell-féle törvényszerűséget nem követi Ia = IJ e-E / B o ahol (E) a vezérlőfeszültség és (E0 ) az elektronok átlagos kilépési sebességének 95 megfelelő feszültség. E feszültség értékét a következő egyenlet adja: E0 = 8.61 . 10-"' T (T) a katód működési hőmérséklete abszolút hőmérsékleti fokokban. 100 Ily módon a lehetséges legnagyobb logaritmikus meredekség __ d L0ff I;, _ i_ _ _ _ 1 _ *TM*-— -dE~ -• E.3 8.61 . Iü-r ' i A használatos katódok (T) működési hőmérséklete aránylag magas. így pl. az 105 úgynevezett oxidkatódok, amelyek mű-