122902. lajstromszámú szabadalom • Zárt orsó, csipeveréshez

Megjelent 1940. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI MRORAG SZABADALMI LEIRAS 123903. SZÁM. XIV/c. OSZTÁLY. — K. 13286. ALAPSZÁM. Zárt orsó csipkeveréshez. Kállai Elek molnár, Karcag". A bejelentés napja 1936. évi január hó 2-ika. Csipkeveréshiez eddig olyan orsót használtak, amely metszetben az 1. ábrán látható. Ez orsó két végén (1) és (2) gombhal! ellátott (3) rúdból, a rudat körülvevő/ (5) 5 hüvelytől álil, amely a rúd kisebb gombú végét szabadon hagyja. E hüvely belül henger, kívüli kúpalakú. A (2) gomb a (3) rúd végére vetett hurok lecsúszását & ezzel az oTKőrudra rátekert fonálí, a csévélet meg-10 bomlását gátolja meg. Az (1) nagyobb gomb a hüveliy ütközője. Az orsónak hüvelybe zárt részére a hüvely üregéhez mérten fonál! van íelcsévélwe, aminek lebomlását az előbb említett hurok akadá-15 liyozza ímeg. Enmek az orsóinak hátránya, hogy a (3) rúdnak a hüvelybiőll kiálló részéin a fonál a kéztől piszkolódik, hátránya továbbá, hogy a fonáladagolás szabályozásánál két 20 kezet vesz igénybe és hogy a hüveljy ideoda mozog, ami álltai a hurok — különösen. kezdlőiknél gyakran lebomlik s ezzel a felicsévélt fonál is megoldódik s így a csévéllet rögzítésének utánpótlása tekinté-25 üyies időveszteséggel jár. Az 1. ábra szerinti orsóinak gyakorlati hátránya még, hogy az fáhóll lévén, használatban piszkolódik. Tisztítás, mosás esetén pedig a felülietek íelszálkásodnak, ér-30 diessé vállnak és ennék következtében aztán inam kényellmes a vele való munka. A találmány szerinti orsók bakelit, celluloid,, kaucsuk, vagy ezekhez hasonló más oilyan anyagból készülnek, amelyek mos-35 hatók s rugállmapak. A hüvelyek anyaga mindegyiknél átlátszó celluloid, hogy a . csipkeverl3 állandóan láthassa a fonál mennyiségét s ellenőrizhesse a csévélés műveletét. Maga a rúd már letszésszerinti, szemnek tebszlä valamilyen fenti, vagy eset- 40 leg fémblől készült anyagú. Az 1. ábra szerinti orsó hibáitól mentesek a találmány 2.» 3., 4. ábra szerinti kiviteliek. Bár a 2—4. ábra szerinti íneg^ oldások az 1. ábrán látható ma használa- 45 tos orsóval szemben jóval célszerűbbek;, mégis ezeknek a megoldási formáknak is vannak hibái. E megoldási alakok elicinye, hogy a fonál nem érintkezik a kézzel sem munka, sem adagolás közben. Hátrányuk;, 50 hogy adagolásuk csak két kézzel történhetik. Egyébként a csévélet rögzítése mimd.egyiknél! kielégítőéin biztosítva van. A fonállfűzési módok a hosiszmetszeitű rajzokból! jól kivehetőik. A fonál mennyi- 55 sége mindegyiknél mindenkor annyi), amennyit a hüvelyek ürege megenged. Csévélési irány tetszésszeriinti. Az' ábrák szerinti a gyakorlatban megszokott. Az orsó kezelése abban áll, hogy ha a rudat a hü- 60 viefJyben jobbra forgatjuk s az orsókészletet egy kissé gyengéden húzva a fonallat felesével^ balfelé forgatva s gyengéden húzva pedig llecsévéli. A 2., 3., 4. ábrák szerinti kivitelleknél a forgatás alatt egyik 65 ke(zünkke!l a hüvely elfordulása ellen me^ revén fogjuk, de gyengéden húzva a (6) forgató részekkel a rudat tetszés/szerint forgatjuk. Az ábrákon Hatható kiviteli alakok szem elloitt tartása fontos, mert ezek mind- 70 egyike markolatba illlol, szemnek tetsző.' A 2. ábra szerinti kivitelnél a betét, vagy orsórúd kiesése csavarmenettel! beszoríthatói, közepén lyukas (8) dugóval, szabad forgása pedig a dugó (14) furatába helye- 75 zett (7) csavar rugóval! van megakadá-