122900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozó áramú fogyasztóknak gyorsforgású turbogenerátorokról való táplálására

'2 132900. jesztőtekercselése van. Ha a generátor mezeje egyenárammal lenne gerjesztve, úgy a forgatott forgórészben (fj) perió­dusszámú váltakozó feszültség keletkez­$ aék. Ha azonban a generátor gerjesztő­tekercselése a találmány szerint (f 2 ) perió­dusszámú váltakozó feszültségről van táplálva, úgy a forgórész mindegyik fázi­sában olyan feszültség keletkezik, mint W ahogyan ez a 2. ábrán egy háromfázisú megoldás I, II, III fázisai számára egyen­ként fel van tüntetve. Mint várható volt, e feszültségek amplitúdói nem állandók, hanem nagyságukat tekintve, az (f2) 15 periódusú váltakozó feszültségről táplált gerjesztőtekercselés mezejének megfele­lően változnak. Az ily módon előkészí­tett váltakozó feszültség görbéje, az (f2 ) periódusú váltakozó feszültségről táplált 20 gerjesztőtekercselés sinus-alakú mező­változásának megfelelően, gyakorlatilag teljes mértékben egy sinus-alakú határ­görbén belül fekszik. Az ily módon előkészített váltakozó 25 feszültség a tárgyalt megoldási példa esetében a két csillagkapcsolású szekun­dertekercseléssel ellátott (3) transzfor­mátoron át két kisütőköz-csoporthoz (4) és (5) van vezetve, melyeken át a (6) '•an kimenő transzformátor van táplálva. Ohmikus terhelés esetén az áramszolgál­tatás a t-t' időben (2. ábra) a burkoló határgörbe pozitív félhullámának meg­felelően példaképen a (4) csoporton át, :.% a t'—t" időben pedig a határgörbe nega­tív félhullámának megfelelően az (5) csoporton át történik. Az egyenirányító­ként dolgozó kisütőközöknek különösen egyszerű feladatuk van, minthogy az -40 egyes feszültségek a találmány szerint úgy vannak előkészítve, hogy az áram­szolgáltatás, a közönséges egyenirányítós üzemhez hasonlóan, mindenkor a leg­nagyobb pillanatnyi feszültségű anódon •*5 át történhetik. M; nthogy e feszültségek valamennyien a burkoló görbébe illesz­kednek bele, az anódok számára egyen­ként való vezérlés nem szükséges. Az egyenirányítóknak alapjában véve csak i() az a főfeltételt kell teljesíteniük, hogy mindenkor a kimenő periódusszámú vál­takozó feszültség egy félhulláma zárva, a másik félhulláma pedig üzemképes legyen. ÓS Az egyes fázisfeszültségeknek a gene­rátorban való előállításához általában a következők jegyezhetők meg: A fázis­feszültség, nagyságát és lefolyását te­kintve, az ismert d<t> e==c-irr L60 összefüggés szerint a mezőváltozás függ­vénye, ahol <P a gerjesztett tekercselésen áthatoló mágneses mezefluxus. Ez a fluxus a jelen esetben egyrészt a talál­mány szerint periodikusan változó ger- 65 j észt és, másrészt pedig a forgás függ­vénye, amennyiben ez utóbbi tekintet­ben a gerjesztett tekercs a fluxus tengely­irányához forgatás közben különböző hajlásszögek alatt áll be. Ügy a gerjesz- 70 téstől, mint pedig a forgástól való függés példaképen a sinus-törvény szerint ad­ható meg s ezzel <P a * = C'.cos27cf1 t.sin27rf 2 t ... 2. alakban írható, ahol az 1. ábrabeli meg- 75 felelő jelzésekkel egyezően (f 2 ) a gerjesztő­tekercselést tápláló váltakozó feszültség periódusszáma, (fx ) pedig a generátor gerjesztett tekercselésében egyenáramú gerjesztésnél nyerhető váltakozó feszült- go ség periódusszáma. A 2. alatti kifejezést 1.-be helyettesítve és a kijelölt műveletet végrehajtva, a fázisfeszültségre az e •= k (fx + f 2 ). cos 2TU (f1 +f 2 )t + + k(f1 ~-f 2 ).cos27u(f 1 —f a )t . . .3. illetve e = Aa .cos27!f a .t-f-Ab.cos2isfb.t . . 4.-. Sb összefüggés adódik. Ebből következik, hogy e feszültség két sinus-lefolyású fe­szültség szuperponálásának eredménye, mely feszültségek egyikének amplitúdója (Aa ) és periódusszáma fa =f 1 +f 2 , másika- 90 nak amplitúdója pedig (Ab) és periódus­száma fb=f!—f2 - A két amplitúdó vi­szonya egyúttal az Aa :A b = fa :f b összefüggéssel van megadva. Efeszültség- 95 görbék lefolyása a 2. ábrán egy három­fázisú rendszer számára van feltüntetve, ahol az (f^ és (f2 ) periódusszámok egy­máshoz 7: 1 arányában aránylanak. E görbéknek az ábrán vastag vonallal ki- 10 húzott burkológörbéje ugyancsak (f2 ) periódusszámú folyamatnak felel meg s a kívánt (f2 ) periódusszámú sinus-lefo­lyású feszültséget már nagyon jól meg­közelíti; csak a O-átmenet közelében lép- 10 nek fel kisebb eltérések, melyek azonban teljesen jelentéktelenek. E kisebb eltéré­sek onnan erednek, hogy az egyes fe­szültséggörbék (Aa ) és (Ab) amplitúdói nem teljesen egyenlők. A 3. összefüggés- 11 bői látható, hogy az amplitúdók különb­sége ismét az egyes periódusszámok függ-

Next

/
Thumbnails
Contents