122854. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver sikló- és kicserélhető csővel
2 1255854. felé, vagy pedig a (b) závárzathüvellyel és az ezzei összereteszelhető (d) závárzattal együtt hátrafelé kihúzva lehet kicserélni. A závárzatreteszelés az ilyen 5 fegyvereknél szokásos fajtájú, melynél a (d) závárzat a kilőtt töltény kivetése és a töltés céljából általában — tehát az éppen megelőző csőváltás után is — csak meghatározott hátrázási út után nyit, 10 melyet zárt és elreteszelt állapotban a (b) závárzathüvellyel és az (a) esővel együtt tesz meg. Az (a) cső megerősítése végett annak hátsó végén, a kerületen egyenletesen ellő osztva, két csoport (aa ) bajonettborda van; e bordák az (a) cső szabályszerű behelyezése után, egész szélességükben, a csövet előrefelé nagyobb hosszúságban körülzáró (b) závárzathüvely (bj) ellen-20 fogai mögé nyúlnak. Az 1. ábrán feltüntetett kapcsolási helyzetben az (a) csövet a (c) fegyvertokban ágyazott (e) zárószeg biztosítja, melys az (e-i) rugó hatása alatt, (e 2 ) nyúl-25 ványával a cső tengelyirányú vezetéséhez való (a2 ) siklatóhoronyba nyúlik. Az (e2 ) nyúlvány az (a 2 ) horony keresztmetszetének megfelelő szélességű, de annál hosszabb vezetőtalpból áll, mélyet az 80 ábrázolt esetben kétoldalt síkokkal határolt hengeres fej alkot. Az (e) zárószegnek a (c) fegyvertokból kiálló (f) kezelőgombján (ft ) kiszögelések vannak, melyek a (c) fegyvertok meg-35 felelő nyugaszaival kapcsolódva az (e2 ) siklótalpat á cső tengelyirányú vezetéséhez Szükséges helyzetben biztosítják. Ha az (e) zárószeget az (et ) rugó nyomása allen annyira megemeljük, hogy az (fx) 40 líiszögelések a tök nyugaszbevágásaiból lekapcsolódnak, akkor az (f) gombot az (e) záróSzeggel együtt elforgathatjuk és ÍO°-OS elforgatás után olyan magassági aélyzetben tarthatjuk, mely az (e2 ) siklótó álp fenekét a cső köpenyén haránt irányban haladó (g) be- és kiszefelőhorony pályamagasságába hozza. Evégből a 2. is 3. ábra szerint az (a2 ) hosszhorony és a (g) köpenyhorony találkozásánál az (e2 ) 50 üklótalp legnagyobb felületi méretének megfelelő hengeres (a3 ) mélyedés van, melynek mélysége á csőköpenyefi hosszirányban haladó (a2 ) horony fenekéig térjed. Az (a 3 ) mélyedés az (fi) kiszögeiések-55 icel együtt az (e2 ) siklótalp elforgatását a esőyáltáshoz szükséges helyzetbe már akkor megengedi, amikor az (e2 ) Siklótalp fenékfelülete a (g) haránt horony magasságába jutott, vagyis, amikor az a cső köpenyfeiületével még nincs vonal- 60 ban. Ennek következtében az (e2) siklótalp a magasabb haránthelyzetben, a cső be- és kiszereléséhez, a cső visszahúzását gátló akadályt alkot és így a töltést a cső szabálytalanul megvalósított és biztosi- 65 tott kapcsolási helyzetében lehetetlenné teszi. A (g) haránthoronyhoz, az (ajj csőreteszelő bordák ívhosszának megfelelő távolság után, a cső hátsó vége felé haladó (gi) hosszhorony csatlakozik, mely 70 az (ea ) siklótalp nagyobb hosszméretévei egyenlő szélességű. Csőcsere előrefelé csak a fegyverrészek elülső véghelyzetében lehetséges, mert a tengelyirányú (e2 ) vezeték és a (g) haránt- 75 horony máskor nem állnak egymással szemben. Az (e) zárószeg felemelése és 90°-os elforgatása után az (e2 ) siklótalp a 2. és 3. ábrán feltüntetett helyzetben van, vagyis keskeny oldalával olyan állás- 80 ban, hogy az (a) csövet kireteszelés céljából a (g) hornyon végigforgathatjuk, A cső (a^ bordáinak különválása a závárzathüvely (bj) ellenbordáitól befejeződött, mihelyt a cső derékszögben hátrahajló (g) 85 hosszhornya az (e2) siiílótalppal szembekerül. Ekkor a cső tovább már nem forgatható el és azt a (b) závárzathüvelyből s így a fegyverből előrefelé kihúzhatjuk. Új csövet csak az (e2 ) siklótalpnak a 90 (gx) hosszhoronyban való vezetésével biztosított elí'orgatási helyzetben tolhatunk be; ekként — a závárzathüvelynek a fegyverben elfoglalt elülső véghelyzetét tekintetbe véve — önműködően bizto- 95 sítva van az, hogy a csövet majd addig toljuk be, míg annak (ax ) bordái a (b x ) bordák hézagaival szembe kerülnek. Az (a) cső betolásának az szab határt, hogy amikor a csőnek és a (b) závárzathüvely- lou nek reteszelőbordái a reteszeléshez szükséges helyzetben egymással szembekerülnek, az (e2 ) siklótalp ütközője a (g) haránthorony mellső falához ér; erről ismerhetjük fel tehát azt a helyzetet, 105 amelyben az (a) csövet az elreteszeléshez elforgathatjuk. Az elforgatást viszont a cső teljesen bekapcsolt helyzetében az (e2 ) siklótalpnak a köralakú (a 3 ) mélyedésben fellépő ütközése határolja. Ha 110 most az (e2 ) siklótalpat 90 fl -kal visszaforgatva az (f j) kiszögelések a tok megfelelő kivágásaiba fekszenek, az (a) eső biztosítva van és a fegyver ismét töltésre kész. 115
