122836. lajstromszámú szabadalom • Csővezetékeknek, pl. gáz-, víz- és kábelvezetékeknek gáz- és vízzáró átvezetése falakon, különösen gázvédelmi pincék részére

Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI MRuSÁfi SZABADALMI LEIRAS 122836. SZÁM. V/i. (VJI/g., XXI/a.) OSZTÁLY. — C. 5164. ALAPSZÁM. Csővezetékeknek, pl. gáz-, víz- és kábelvezetékeknek gáz- és vízzáró átvezetése falakon, különösen gázvédelmi pincék részére. Chemieprodukte Komm.-Ges. cég-, Berlin-Britz. A bejelentés napja 1938. évi december hó 7-ike. A találmány mindenféle csővezetékek gáz- és vízzáró átvezetése falakon, külö­nösen gázvédelmi pincék részére. A találmány fö'ileg fal áttörések tömíté-5 sere terjed ki csöveknél, pl. melegvíz- vagy gőzvezetékeknél, frissvíz-vezetékek csövei­nél', kábelcsövekinél slb.. hogy gázoknak, fői­ként kémiai harci anyagoknak bejutását helyiségekbe, pl. gázvédelmi pincékbe meg-10 akadályozzuk. Az efféle tömítésekhez való hüvelyeket vagy karmantyúkat a találimány szerint a falban a lehető) legszilárdabban kell le­rögzíteni, a rajtuk áthaladó csöveknek 15 azonban lehetővé kell tennünk, hogy a hüvelyekben, ill. fcarmantyúkbain a tömí­tés lazulása nélkül elmozdulhassanak. Mindenütt, ahol két különböző; szerkezeti aaiyag érintkezik egymással, tudvalevőleg 20 egymás eilen irányuló í'eszüt'.ségek lépnek fel. A tömítéseknek e feszültségeket még nagy hőfok különbségek esetén is mindig ki keil tudniok egyenlíteni. Aránylag hagy belsői nyomású írissvíz-25 vezetékek ,is csaknem, pontosan olyan nagy elmozdulásokat végeznek,, mint az igen erős hőfokingíadozásoknak kilett vezetékeik. , Külsői eredetű rázkódások (robbanások, faílísülyeiésck (Slb) következtében repedések 80 és nyílások elsősorban ott képződnek, ahol két különbözői szerkezeti anyag érintkezik egymással!. A találmány szerint e bajok kiküszöbö­lését és teljesen biztos gázvédelmet külön-35 leges rugalmas tömítéssel érünk el. , A tömítéshez használt anyag a talál­mány szerint egyrészt oly nagy tartóssága, másrész1 ! magában véve o'v nagv szívós­ságul hogy az a fent megadott természetű valamennyi igénybevételt kibírja. 40 Ezt különleges tulajdonságokkal rendel­kező tömítőmasszáváll érjük el. A massza alapanyagai gyanánt olyan anyagokat hasz­nálunk, amelyek állandóan képlékenyek maradnak, vagyis, egyrészt magas homer- 45 sékleleken, pl. forró nyári napokon nem lágyulnak meg annyira, hogy saját súlyuk folytán alakjukat megváltoztassák vagy Je­csepegésre hajlamosak legyenek, másrészt pedig alacsony hőmérsékleteken, pl. hideg 50 télli napokon még teljesen, képlékenyek maradnak, úgyhogy meg nem repednek és egyáltalán gáz- és folyadéktömítő ké­pességüket tökélíebesen megtartják. Ilyen «masszákat a találmány szerint szer- 55 vétlen vagy szerves rostanyagokkal keve­rünk össze. Előnyösen pl- az alábbi összetételű keve­rékeket használjuk: Példák: 60 1. Proío paraffin jellegű ásványi zsírhoz, p,Ii. vazelinhez,, 5—6 súlyszázalék szerves rostot, pl. jutarostöt, vagy 10—15 súlyszá­zalék aszbeisz'.rositot, vagy 25 súlyszázalék sáliak gyapjút adunk, míg homogén pépet 65 nem kapunk. A masszához, a szükséghez képest, nem-rostos töltiőlanyagokat, így pl. szilikátokat, kaolint vagy talkumot stb. ad­hatunk. 2. Az 1. példa szerinti olyan ásványi 70 zsírt, amely 6 súlyrész kőol aj kocsonyát és lágy bitument tartalmaz, az 1. példa sze­rinti szerves vagy szervetlen rostanyagok­kai keverünk. 3. Az 1. példa szerinti olyan ásványi 75

Next

/
Thumbnails
Contents