122828. lajstromszámú szabadalom • Gumihevederes lópatkó

Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122828. SZÁM. Xl/b. (XX/b.) OSZTÁLY. — V. 3774. ALAPSZÁM. Gumihevederes lópatkó. Vidinszky Kálmán kovácsmester, Eger. A bejelentés napja 1938. évi július hó 7-ike. A ló mellső lábai ős patái a ló testsúlyának kétharmadát, hátsó lábai és patái az egyharmadát hordják. Minthogy a ló testének súlypontja a mellső lábak mögé 5 esik, a testsúly túlnyomórészt a mellső paták hátsó vagy sarok-részét ós a hátsó paták mellső vagy íokíal-részót terheli. Ä pata érzékeny részei úgy egymás között, mint a. szarutokkal rugalmas mozgé-10 konysággal vannak összekötve úgy, hogy állás és lépés közben ez a rugalmas kapcsolat ütésekkel, rázkódíatásokkal szemben csillapító hatást biztosít. A pata egészségben tartásához a lónak 15 naponta legalább két órán át kell puha talajon mozognia. A puha talajon való mozgáskor a szarutalp és a szarúnyir minden rálépéskor érinti a talajt úgy, hogy a talp bizonyos fokig összelapul, a nyír L0 magassági irányban összébb nyomul, a saroktámaszokat és a sarokfalakat szétnyomja, azaz, a pata hátsó részét tágítja. A patának minden egyes rálépésnél való tágulása következtében az ütő- és verő-25 erekkel dúsan behálózott patában élénk vérkeringés létesül. A pata szaruja szabadban élő lónál a lábvég érzékeny részeit jól védi, amennyiben a szaru koptatásának megfelelő meny-30 nyiségben új szaru nő. Köves utakon és városokban azonban a pata szaruja az utánnövésnél gyorsabban kopik, tehát a ló patáját patkóval kell védeni. Patkó használata folytán, a szarukoptatás telje-35 sen megszűnik. Köves utakon és városban használt lovaknál, mivel ritkán nyílik alkalom a puha talajon való járatásra, a legkülönbözőbb betegségek (étvágytalanság, a pata szívósságának, rugalmasságának csökké- 40 nése, a pata szűkülése, ferdülése, nyirrothadás, szarurepedés, szarutöredezés, saroklob, stb) mutatkoznak. A találmány annak felismerésén alapul, hogy a pata egészségének még a legmos- -í5 tohább körülmények között is állandó biztosítása céljából a lovat olymódon kell patkolni, hogy minden egyes rálépésnél a pata belső, érzékeny részei, nevezetesen a középső nyirbarázdát határoló, kiemel- 50 kedő, rug-almas szarunyirbordák nyomás alá kerüljenek és ezáltal a pata szükséges tágulását és ennek folyamányaként a lálbvégben a vérkeringést hatásosan előmozdítsák, továbbá a patában a kemény talaj 55 okozta rázkódtatást megszüntessék, a patában lévő érzékeny részeket megvédjék. A találmány szerinti lópatkó köves utakon, városokban és változó terepen, katonai célokra használt lovaknál jelent külö- 60 nös előnyt. További előnye, hogy beteg paták gyógyítására is felhasználható. A találmány lópatkó, jellemezve a patkó szárvégei között rögzített gumihevederrel, melynek felső lapja a pata rugalmas 65 szaru nyirbord á ival tartósan érintkezik. A mellékelt rajz a találmány szerinti gumihevederes lópatkó példaképen vett megoldási alakját mutatja.. Az 1. ábra mellső patára erősítendő, gumi- 70 hevederes lópatkó kisebb léptékű felülnézete. A