122779. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású villamoslámpa
Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiOSIG SZABADALMI LEIRAS 122 7 H9. SZÁM. VH/h. OSZTÁLY. — I. 3923, ALAPSZÁM. Nagynyomású villamos lámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég, Újpest. A bejelentés napja 1938. évi április hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó22-ike A találmány nyagy nyomású, azaz olyan villamos lámpa, melynek burájában üzemi hőmérsékleten almoszférikusnál nagyobb, sőt rendszerint több atmoszféra nagyság-5 rendű, pH. 2, 5, 10, 20, 50, sít esetleg több atmoszféra hells® túlnyomás áll fenn és céllja az eddig ismeretes ilyen lámpák többrendbeli hátrányának kiküszöbölése1 . A nagynyomású villamos lámpáknaked-10 dig két tipusa ismeretes1, még pedig a vilila. mos kisüléssel, rendszerint ívkisüléssel1 (mely adott esetben, ködíényű kisüléssel indul és ívbe megy át) dolgozó, valamint az áramtól átjárt izzólesLtel felszerelt lám-15 pák. Az előbbieket jelen le írásban és igénypontokban «nagynyomású ívlámpa», az utóbbiakat pedig < nagynyomású izzólámpa» kifejezéssel fogjuk jelölni. Az ismeretes nagynyomású ívlámpáktöl-20 tésie tudvalevőleg a rendszeriint. de nem feltétlenül szükségszerűen jelenlévő inersgázoin, pl. kisnyomású nemesgázon vagy gázelegyen kívül elpárologtatható fémnek, rendszerint higanynak, gőzéből állt, miért 25 is ezeket röviden higainygőzívlámpákniák szokás nevezni. Ezeknek a lámpáknak, melyek előnye tudvalevőleg a kiváló fényivutásíbik, számos olyan hátrányuk vau, melyek folytán mindeddig csak 'különleges 30 alkalmazási tereken tudtak elterjedni. Egyik ilyen hátrány az, hogy áram-feszültségkairakterisztikáju'k negatív, azaz !nö<vekvlő! áraímerősiség esetén kapocsfeszültségük csökken, műnek következtében 35 váltóáramú hálózatból szórőtranszíormátor vagy fojtótekercs, egyenáramú hálózatból pedig el|9téte: ]lenáílás, közbeiktatása mieíMelt kell tőiket táplálni. Másik hátrányuk, hogy fényük színe általános! világítási célokra nem alkalmas, mertspek- 40 trális összetétele a napfényétől igen erősen különbözik, minthogy egyes •területeken, pl. a vörösben, a fénykisugárzás intenzitása igen csekély. E hátrányt vagy azzal küszöbölitek ki, hogy az ilyen lámpák által kii- 45 bocsátott erős ultraibobyasugárzást fluoreszkáló ernyiőik segélyével a spektrum kellő kiegészítéséhez kívánt iszílnű, pli. vörösfénnyé alakították át. mely a lámpa fényéhez keveredett, vagy pedig ilyen lánih- 50 pákát villamos izzólámpákkal együttesen használtak, rendszerint közös armatúrákban és így .•fényüket villamos izzólámpák fényével keverték. További hátrányuk, e lámpáknak, hogy teljes fényerejüket nem 55 érik el rögtön bekapcsolás után, hanem csak akkor, ha bennük már a teljes üzemi nyomás áll fenn. Minthogy pedig ezt túlnyoimórészt a higany gőznyomása adja, mely a bura leghidegebb helyének függ)- 60 vénye, a lámpáknak a teljes fényerősség eléréséig kellőkép feil kell melegedniük és így teljes fényierejüket.a bekapcsolás után csak bizonyos idő múlva érhetik el. A nagynyomású, tömörített alakú izzótesttel felszerelt izzólámpák e hátrányoktői menteseik, de a higahygőzívlá.mpák jó fényhatásfokát véltük alig, vagy csak olyan nagy töltőgáznyoimások esetén tehet elérni, melyek szilárdsági okoknál fogva különleges buraanyag, pl', kvarcüveg, és igen kis buraméretiok alkalmazását teszik szükségessé, amelyeknél viszont a feketedés csőikkentésére különleges, rendszabályok alkalmazása szüksége». Az eddig javasolt nagy- 75 nyomású lámpák gázt öltése nemesgázok 65 70
