122770. lajstromszámú szabadalom • Villanófényű villamoslámpa
Megjelent 1940. évi .január lm 2-án. MAflTAE KIRÁLYI #pMj| SZABADALMI BffiÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 122 7 70. SZÁM. IX/f. (Vll/h.) OSZTÁLY. — T. 6278. ALAPSZÁM. Villanó fényű villamos lámpa. Patent -Treuhand-Gesellschaft- für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin, mint Cartim Paul O., Cleveland Heights, Ohio jogutódja, A bejelentés napja 1938. évi november hó 2-ika. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1937. évi november hó 13-ika. A találmány tárgya villanó fényű villamoslámpa, melynek zárt, oxigéntartalmú üvegedényében könnyen gyúló fémfóliák és e villanó fénnyel égő anyag meggyulla-5 dását elindító, gyújtó labdacs van. Az ilyen villanó fényű lámpa legjobb fénykihasználása akkor érhető el, ha a fólia rendkívül vékony, kb. 0.25—04.0 JJ. vastag. Ha az ilyen villanó fényű lámpát 10 meggyújtjuk, a fénytermelés nulla értékrőligen gyorsan nő a maximumig és onnét ugyanolyan gyorsan süllyed kisebb értékre, amelyről azután fokozatosan éri el a nulla érteket. Ha az ilyen villanó 15 fényű lámpa gyújtásával egyidejűleg fényképészeti készülékek zárját rövid időre nyitjuk, akkor a nyitásnak a legnagyobb fényfejlesztés idejével össze kell esnie. Mivel azonban az aktinikusan 20 hatékony fény fejlesztésének ideje az ily villanó fényű lámpánál igen rövid, rendszerint 0.0i5—0.01 másodperc, a villanó fénnyel égő lámpa gyújtását és a zár nyitását végző szerkezetnek érzékeny és 25 pontosan dolgozó szinkrón hajtóműnek kell lennie. Ez a feltétel azonban nehezen elégíthető ki, annál nehezebben, mert a tömeggyártásnál az egyes villanó fényű lámpák egymás között bizonyos eltéré-50 seket mutathatnak. A villanással elégő anyagként rendkívül vékony fémfóliát tartalmazó villanó fényű lámpák további hátránya akkor mutatkozik, ha azok redőnyzáras fény-35 képészeti készülékekkel dolgoznak együtt mert a villanó fény legnagyobb erősségének időtartama lényegesen rövidebb, mint az az idő, amely alatt a redőnyök a fényérzékeny fényképészeti réteg egész szélessége előtt végighaladnak. Ezért a 40 réteg különböző részei különbözőképen vannak megvilágítva, még akkor is, ha a redőnyzár pontosan a legnagyobb fényerősség pillanatában nyilik. Ha az ilyen villanó fényű lámpákban 45. mint villanó fénnyel égő anyagot vastagabb fémfóliákat alkalmazunk, akkor a fényfejlesztés görbéje az idővel lassabban emelkedik a legnagyobb erősség felé és megfelelően lassabban süllyed ismét a 50 nulla értékre. Ily módon a görbének tompa, elszélesedő csúcsa van, főleg azért, mert a vastag fólia nehezebben gyullad meg és a meggyulladás után kisebb sebességgel ég el. Mivel az ily vastagabb fém- 55 fóliáknál a fényfejlesztés maximuma alacsonyabban fekszik, mint a vékony fóliáknál, a görbe ilyen lefolyása igen kívánatos, mert hosszabb az az idő, amely alatt a fényképészeti készülék zárja nyitva vango és a fényérzékeny réteg megvilágítható. Az ily villanó fényű lámpáknál azonban másrészt a fényfejlesztés rendkívül lassú növekedése és az a körülmény, hogy a fényerősség csak lassan éri el a görbe 65 széles csúcsát, hátrányos a készülék zárjának a villanó fénnyel való szinkronizálása szempontjából, mert a zár nyitása csak kevéssé késhet, ha azt a villanó fényű lámpa már kiváltotta. Ezenkívül az ilyen, 70
