122699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés energia átalakítására

122699. ? illetve' az egyes övekkel gerjesztett részfeszüítségjek különbözőik, ezáltal az áramlási csatornának kedvező áramlási alakot tudunk adni. 5 A generátor munkateréből kiáramló és más közömbösített égéstermékek a (46) léghűtőbe, majd a (47) vízhűtőbe és a (49) kompresszoron át a légkörbe jutnák. A léghűtőkben az eliemáram elve alapján 10 vezetett hűtőlevegőáramot, esetleg a generátor hűtőterén vagy az égési tér hűtőterén át előmelegítve és komprimálva, az egyes hűtőálramkör egyesítve vagy különkülön, pl. az (59) vezetéken át a tűz-15 térbe vezetjük. Az ismertetett berendezésinél a (20) tűztérben a tüzelőanyagok teljesen elégnek és a keletkező hő és nyomási energiát, a változó keresztmetszetű (23) csőben áram-20 lási energiává alakítjuk át. Bizonyos esetekben célszerű, ha az égést izotermikus módon vezetjük, tehát az égés közben a hőenergiáit közvetlenül sebességi energiává alakítjuk át. Ezt elérhetjük úgy, hogy az 25 égési temet, illetve anmk a Laval-eső félé eső részét úgy alakítjuk ki, hogy bármely két keresztmetszete közötti csőtérfogat annyi égésme'egnek a termelésére legyen elégséges, mint amekkora a két kíeresztmet-30 szetben a munkafolyadék mozgási energiájának a különbsége. Gyakorlati módon ezt úgy érjük el, hogy a Laval-féle csőnek a legkisebb keresztmetszetétől a láíztór felé eső részét megnyújtjuk. Az égéstermékek 35 energiatartalma így előbb izotermikus égéssel, majd ehhez csatlakozó adiabatikus expanzióval alakul ált az elemi részecskék irányított kinetikai energiájává. A generátor teljesítményét a tüzelőanyag 40 és az elégetéshez szükséges levegőiadagolásnak a beállításával szabályozhatjuk akként, hogy a gáz összetétele és így a gáz fajlagos melegtartálma nem változik. Mivel a Laval-csőben az időegység alatt át-45 folyó gáz mennyisége, ugyanazon a hőmérsékleten, gyakorlati határok között, csak a cső előtti nyomás függvénye, a generátorba vezetett melegmennyiséget a tűztór nyomásának változtatásával szaíhályozhat-50 juk. .Megváltozott teljesítmény mellett a gépben tehát a gáz hőfoka és a sebessége nem változik; a nyomás azonban a teljesítménnyel! arányosan változik. A tűztérbieín a nyomást az (54) légkompresszor íbrdu-55 laíszámának a növelésével emelhetjük. A (49) vakuumkompresszor fordulatszámait' pedig nagj^obb üzemnyomás, tehát nagyobb teljesítmény mellett csökkentjük, . mert ekkor kisebb munkát kell végeznünk. hogy a gázt a légköri nyomásra kompri- 60 máihassuk. A kapoesfeszültségnek állandó értékre való beszabályozását, mivel & gépben a gáasebesség változó terhelés mellett nem vál>tozik, áz áram erősségének a teljesítmény- 65 nyel váló arányos változtatásával, tehát az ionizáló elektronsugár arányos beállításával érhetjük el. Az ionizálás önműködő szabályozására a gázoknak a generátor végénél [(44) ka- 70 tódszintnéi] lévői kiömlési sebességüknek a mqgváltozását, vagy ezzel összefüggő egyéb jelenségét, pl. nyomásváltozást, villamostérváltozást, a tüzelőanyag adagolásának önműködő szabályozására pedig a kapocs- 75 feszültséget használhatjuk fel. Ezeknek az értékeknek ilyen automatikus szabályozásával -a gép teljesítménye, állandó értéken tartott kapocsfeszültség mellett, a minidenkori követelményhez önműködően hoz- so záigazodik. Csökkentett terhelésinél a ha^ tásfok kisebb mértékű csökkenése érdekében a mágneses térerősséget a terheléssel egyértelműen csökkenthetjük. Az ismertetett berendezés kalorikus kör- 85 folyama teljesen megfelel a melegből mehanikai energiát előlállító ismert termodinamikái körfolyamnak. Az energiaátalakítói berendezésre jellemző, hogy míg az eddig használatos gépeknél, pl. gőizturbi- 90 náknái, motoroknál, az energiát mozgó géprészek közvetítésével alakítottuk át, addig a találmány érteiméhen az energiamozgó gépalkatrészek közvetítése nélkül,, közvetlenül villamos energiává alakul át. 95 A generátor alsó részét, illetve a pozitív pólusának vezetékét, (60) vezetékein át földelhetjük. Ha két vagy több generátort sorba kívánunk kapcsolni, akkor ezt a (60) földelést elhagyjuk, a generátor munka- 100 terének fémes alkatrészeit a (46) hűtőtől, valamint a megtámasztó résziektől szigeteljük. Ebben az esetben a generátor pozitív pólusát a. másik generátor negatív pólusával sorba kapcsolhatjuk. 105 A fent ismertetett berendezésben munkafolyadékul füstgázt használtunk. A generátort működtethetjük azonban úgy is, hogy a (20) tűztér helyett külsői hevítésű ka- ' zánt alkalmazunk és abban gőzt fejleszí- 110 tünk, melyet azután a (23) csőbe bevezetve villamosenergia termelésére hasznosítunk. A munkacsatornán áthaladt gőzt hűtőkben kondenzáljuk és a munka végzé- ; sere folyamatosain a hevítőkazámha visz- 115 szavezethetjük. Ennél az eljárásnál, kompresszorokra nincs szükségünk. Külső tüzelésnél nemcsak gőzzé alá-