122696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fiatal barnaszenek roncsoló hidrogénezésére

122696. a szén bázisos alkotórészeinek savak vagy az előhevítés feltételei közben savhatást kifejtő anyagok segítségével történő semlegesítését, hidrogénben tüldüs pépesítő 5 olajok használatát vagy a szénpépnek tetemesebb ideig olyan hőmérsékleti tartományban való tartását, melynél a szén számottevő mértékben átalakul. Ezek a feltételek ugyanis elősegítenék a szénből 10 képződött nagy'molekulás aszfaltszerű anyagok peíyhes csapadék alakjában való kiválását. Eízel szemben ajánlatos, ha pépesítő olajként vagy ennek alkatrészeiként lő ugyanazon kiindulási anyagból előzetes, roncsoló hidrogénezéssel kapott olajok magas forrpontú frakcióit és/vagy azok üledékes maradékait alkalmazzuk vagy keverjük a szénpéphez, miáltal csökkent -2(íjük az aszfaltszérű anyagok koncentrációját az előhevítő övben és egyidejűleg csökkentjük az előhevítéshez szükségelt időtartamot. Előnyös továbbá az előhevítés előtt 25 vagy alatt olyan katalizátoroknak az anyaghoz való keverése, melyek gyenge hidrogénező hatásúak, mint pl. vas vagy vasvegyüietek; ha pedig további, pl. erősebb hidrogénező hatású katalizátorokat 80 kell alkalmaznunk, ezeket közvetlenül a reakciótartányokba vezetjük, ahol maga a roncsoló hidrogénezés végbemegy. Ilyen, erősebb hidrogénező hatású katalizátorok példáiként megemlítjük a 85 periódusos rendszer 6. csoportjának fémjeit és a fémek vegyületeit, mint pl, oxidjait vagy szulfidjait, pl. a wolframdiszuffidoí. Mind a gyenge hidrogénező, mind az erős hidrogénező hatású katali-40 zátorokat használhatjuk hordozóanyagokon elosztva, amilyenek pl. a barnaszénaprókoksz, fehérítőföldek, pl. a bentonit, Terrana- vagy Fullerföld, timföld vagy szilikagel, melyeket gőzzel, magasabb 45 hőmérsékleten és/vagy savakkal vagy savas hatású anyagokkal, mint pl. a kénsav és/vagy a foszforsav, és különösen a fluorhidrogén vagy egyéb, fluort tartalmazó és szilikátokat megtámadni képes 50 anyagokkal való kezelés útján előzetesen aktiválhatunk. Foganatosít haí juk azonban az clőhcviíő kezelést minden katalizátor hozzáadása nélkül, mi kőris a gyengén hidro-55 génező és/vagy az erősen hidrogénező katalizátorokat közvetlenül a reakcióedényekbe visszük be. ; , A találmány gyakorlati foganatosítására az előhevíióben különböző módszereket alkalmazhatunk, így pl. eljár- ÖO* hatunk úgy, hogy az előhevíiőberendezésen szénpepet nyomunk keresztül olyan hidrogénező gázzal együtt, amelynek térfogati hidrogéntartaima aránylag alacsony, pl. 50% vagy ennél kevesebb. Ezt 65 a gázt úgy kaphatjuk, hogy a termékek vagy a keringtetett gázok mosására használt mosóolaj felett csökkentjük a nyomást és ha szükséges, hozzáadhatjuk egj ezután következő, gázfázisban végzett 70 műveletnél kapott gázokat is. Ügy k, dolgozhatunk, hogy az előhevítéshez é: a voltaképeni reakcióhoz szükségelt összhidrogénmennyiséget két, nem-egyenlé részre osztjuk, melyek kisebbiket, a; 75 összmennyiségnek pl. 1/4 részét vag\ akár kevesebbet is, az előhevítőberendezésen vezetjük át, míg a nagyobb részletet külön hevítjük fel, előnyösen a reakcióhőmérsékletre vagy ehhez közeiáik 80 hőfokra és ezt a nagyobb hidrogénmennyiséget közvetlenül a reakcióedénybe visszük be vagy az elő hevített szénpéphez közvetlenül a reakcióedénybe való belépése előtt keverjük, 85 Azon célból, hogy a roncsoló hidrogénezés közben hidrogénszegény pépesítő olajat állítsunk elő, ezt a műveletei előnyösen aránylag magas, pl. legalábl 460 C°-nyi hőmérsékleten foganatosítjuk. 90 Általánosságban azonban a roncsoló hid rogénezést 470 C°-tól kb. 500 C°-ig terjedő, pl. 480 C° körüli hőmérsékletei foganatosítjuk, Ha ezeknél a magas hő mérsékleteknél dolgozunk, ennek ered- 95 menyeként a reakciótérben jelenlévő vag^ ott keletkező olajok, különösen ezeknél, magas forráspont/tartományú frakciói, i reakciótérben uralkodó nagy parciáli' hidrogénnyomás ellenére is, dehidrogéne- 100 ződnek. E]zen dehidrogéneződés következtében a képződött olajok összetétel, olyan, hogy megengedik a találmány ér telmében enyhe előhevítés alkalmazását, ha ezeket az olajokat pépesítőközegkén 105 a rendszerben keringtetjük. Ezen felül ; képződött olajat külön dehidrogénezi kezelésnek vethetjük alá, mielőtt az pépesítőolajként felhasználjuk, Egyél módszerek a kívánt hidrogénszegény pé 110 pesítő olaj előállítására magukban foglal ják pl, egyéb eljárásoknál kapott hidre génszegény olajok, pl. oly hiagas forrás ponttartományú olajok adagolását, mer lyeket dehidrogénezéssel vagy az ú, t; 115