122669. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozócsöves erősítőkapcsolás

2 1 22669. ábrán, mely jobb szemléltetés céljábóil torzított (amennyiben aránylag csekély szekund ér emisszió melleit fennálló viszonyokra vonatkozik) az abszcisszák a sok-5 szorozóelektróda pozitív egyenáramú feszültségét, az ordináták pedig áramát jelzik. Látható, bogy az ábra görbéje az ismert dynatron görbe, mely önmagában instabil. Minthogy pedig az elektródának a 10 feszültségforrásán átfolyó árama e feszültségforrás belső ellenállása folytán az elektróda kapocsfeszültségét befolyásolja, stabil munkamód biztosítása céljából ennek az elektródának kapocsfeszülíségéi olyan 15 feszültségforrásból kell vennünk, melynek belsői ellenállása, bizonyos kritikus felső batár állati i kelt, hogy legyen. E kritikus értékel az 1. ábra szerinti diagrammon, a szokásos módon, a kritikus ellenállás egye-20 ties hajlásának reciprok értékéről olvashatjuk le. A fentiek értelmében e kritikus eilenállásegyemjes a görhe jobboklali ágának csúcspontjából a baloldali ághoz vont CDE érintő. Ha tehát a (C) mumkapon-25 tol akarjuk beállítani, akkor akár olyan feszültségforrást használhatunk, melynek feszültsége OA, belső' ellenállása azonban gyakorlatilag nulla, akár pedig olyat, melynek feszültsége OAnnál kisebb, pl. OD. 30 amely azonban megfelelőt el ő tétel ellenállás közbeiktatásával van a sokszorozóelcklródához kapcsolva. A sokszorozóelektróda negatív árama folytán ugyanis az ezen áram által az előtétellenálláson léi-35 rehozofl feszültségesés a feszültségforrás adta feszültséghez hozzáadódva, az ellená'ilás kelta méretezése ecetén az elek Irodám a kívánt kapocsfeszültséget hozza, létre. Ennek az előtétellenállásnak értékét bár-40 mely feszültséghez az 1. ábra diagrammján az illető feszültségi ponthoz, pl. B-hez, a C-pontból vont ellenállásegyenesből állapíthatjuk meg. A stabil működés határa azonban, fentiek szerint OD ícszült-45 ségű feszültségforrásnak a DC egyenes szerinti eíllenállássál kapcsolatban való használata. A gyakorlatban fennálló viszonyok mellett az ÖD feszültség csak kevéssel nagyobb annál az OF feszültségnél, amelynél 50 az elektróda áramiránya megfordul, mely tehát legalsó (üresjárási) halára annak a sokszorozóelektródafeszültségnek, melynél a cső rendeltetésszerű működésre képes, és így az OD feszültséget a gyakorlatban 55 az OF feszültség szabja meg. Ez az DF feszültség azonban a sokszoroz'óelektróda szekundéremissziós tulajdonságaira is jellemző, mert megadja, hogy á priméretektronokmak Volt-bán kifejezett mekkora sebességénél lesz az általuk a szóbamforgó 60 elektródából kiváltott szekunderé lektro- -nok szánja a primérelektromokéval egyenlő. m így tehát fenti felismerésiekből az a ta- ^ látmány szerinti rendszabály következik, hogy a sokszorozóeliektródát oly feszültség- 65 forrásból kell láplálni, melynek üresjárási feszültsége OF-nél nagyobb, de OA-t nem éri el. «Üres j arás »-nak e leírásban és igénypontokban a cső azon állapotát nevezzük, melynél a primer (tliermikus) ka- 70 tódából elektronok a vezérlőrácson túl nem jutnak, tehát pl. c rács eiőíe:szü!tscge> nagy. vagy fűtés hiánya folytán nincs emisszió, stb. A találmány szerinti kapcsolásoknál az alsó OF 1 észül Is cgh atárt 75 50 Volt-nál nagyobbra választjuk, minthogy a szekundéremittáló felülettek fentemlítiett, Volt-ban mért jellegzetes feszültségie általában 15 és 50 Volt közötti és az alant ismertetendő' szempontok egyikéből na- 80 gyobb üresjárási feszültségű feszültségforrás használnia célszerű. A laíáÍrnány szerinti lerősítfíkapcsolásban tehát az cleklronsokiszorozőcső sioikszorozóeleklródája olyan áramfüggőségű feszült- 85 ségforráshoz van kapcsolva, melynek üresjárási feszültsége 50 Volt-nál nagyobb, de az elektróda üzemi (azaz áramot leadó állapotábani) kapocsfeszültségénél kisebb. Ilyen elrendezés melleit tehát a cső stabil 90 működése biztosítva van. mert a sokszorozóeiektróda (negatív) áramának növekedésiékor az elektróda kapocsfeszültségie növekszik, csökkenésekor viszont nam eshetik a kritikus feszültség alá, miért is la 95 cső mindig a karakterisztika stabil agáin dolgozik. Fentiekből következik, hogy a találmány szerinti kapcsolásinál a sokszorozöeiektródá't tápláló feszültségforrásként normális 100 belső ellenállású egyenáramú feszültségforrás, pl. hálózati váltóárammal táplált egyenirányító és ennek pozitív sarka és a sokszorozüelektroda közé kapcsolt etőtétellenállás alkalmas. Ez a tény, kapcso- 105 latban azzal, hogy a cső anódfeszültségét tudvalevőleg a sokszorozóielektróda üzemi feszültségénél nagyobbra kell választani, lehetővé teszi azt, hogy ä találimány szerinti kapcsolásnál a sokszorozóielektróda 110 feszültségforrásaként az anódfieszültségforrásil, illetve a hozzákapcsolt feszúltségoszíót, használjuk. A találmány szerinti kapcsolást néhány példában alantiakban. részletesebben a tea- lis tolt rajz 2—5. ábráival kapcsolatban ismertetjük, melyek kapcsolási vázlatok, és %