122665. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső intenzitásvezérlésével, főként távolbalátási célokra

Megjelent lí)40. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEXRAS 122665. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — F. 8370. ALAPSZÁM. 10 15 20 8(i Katódsugárcső intenzitásvezérléssel, főként távolbalátási célokra. Fernseh Akt.-Ges. cég-, Berlín-Zehlendorf. A bejelentés napja 1938. évi november hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi november hó 24-ike. A megvilágítás-vezérléssel működő Braunféle csöveknél a vezérlő feszültséget rendes körülmények között a Wehnelt-hengerre viszik fel. Ez az eljárás egyszerűsége és viszonylag csekély vezérlőíeszüliségszükséglele folytán általánosan elterjedt; azonban több hátránya van. amelyeket eddig elhanyagolhatónak tartottak, de amelyek a távolbalátás továbbfejlődésekor és a nagyobb sorszámokra történt áttérés folytán- mind súlyosabbakká váltak. Az első hátrány aiz, hogy a: Wehnelt-vezérlésnél gyakorlatilag csak kerek fényfoltot kaphatnak az ernyőm. Avégből, hogy egy képsoron belül a sorra keresztirányban mindenütt azonos fénysűrűséget kapjunk, derékszögű, főként négyzetes világítófolt a kívánatos. Másodsorban a világítófolt nagysága nem állandó, hanem a megvilágítás ütemében ingadozik. A világosabb világítófoltnak mindenkor nagyobb az átmérője is. Ennek az az oka, hogy a katődának emisszióra használt része és a sugárnak a kalóda előtt fekvő legkisebb keresztmetszete, amelyet képpont alakjában az ernyőre vetítünk, átmérőjét' a Wehnelt-feszültségigel változtatja. Ennek következtében, távolbalátási képeknél mindenkor zavaró sorrács lép föl. Ha azonban kezdettől fogva szélesebb foltot használunk, tehát olyat, amelynek átmérője nagyobb a sortávolságnál, akkor a kép nem lesz éles. A Webnelt-vezérlés utolsó hátrányaként említendő meg az intenzitáseloszlás a világítófolton belül, amely kb. harangalakú görbével ábrázolható. Ez azt jelenti, hogy a foltnak közepén sokkal orősebb a megvilágítása, mint a széleken és hogy a megvilágítás esése a szélek, felé viszonylag lapos, úgyhogy a világítófolt határvonalai elmosódottnak látszanak. Ah- 40 hoz azonban, hogy a derékszögű világítófolttal elérhető előnyöket teljesen kihaszináljuk, szükséges, hogy ennek mindenütt egyenlő, a végnél a lehető legmeredekebben leeső intenzitása legyen. 45 A találmány lehetővé teszi tetszés szerinti alakú, élesein határolt, egyenletes megvilágítású világítófolt létesítését, amely a megvilágítás ingadozásaikor sem változik. Ezt a találmány értelmébe'n úgy érjük el, 50 hogy a katódia előtt, előnyösem az elektronkibocsátó felülettel párhuzamosan vezérlő elektródaként emyőző rácsot helyezünk el és ez ermyőző rács területében lévő sugárkeresztmetszebet elektronoptikai- 55 lag képpontként reprodukáljuk az ernyőn. A Braun-féle csövek fejlődése folyamán már különböző indítványok történtek az intenzitásnak az elektronok útjába iktatott ráccsal történő vezérlésére. Eltekintve at- 60 tói, hogy itt rendszerint gázkonoentrációs csövekről, van szó, amelyeknél tehát elektronoptikai szempontok nem játszanak szerepet, itt a vezérlésnek ugyanúgy kellene végbemennie, mint a rendes erőisítőcsövek- 65 ben. Ezeknek az indítványoknak a haszna. vehetetlensége, továbbá az a körülmény, hogy ilymódon lehetetlen élesen határolt világítófoltot kapni, abból a tényből adódik, hogy ez a rácsvezérlés a gyakorlatban 70 nem terjedt el, hanem a Wehnelt-vezérlés kiszorította. A találmányszerinti vezérléshez vezérlőelemül olyan elektródát használunk, amely bár külsejét tekintve megfelel a vezcrlőrácsnak, működésmódja 75 mégis alapvetően különböző. Ezt a következőkben a rajz kapcsán részletezzük. Az