122640. lajstromszámú szabadalom • Gázzal vagy folyadékkal hűtött deciméterhullámok előállítására való cső

Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAG YAK KIRÁLYI SZABADALMI HIROSAG SZABADALMI LEIRAS IU2640. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — B. 3381. ALAPSZÁM. Gázzal vagy folyadékkal hűtött deciméterhullámok előállítására való cső. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi február hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1938. évi február hó 9-ike. LchieÜőV-ieg rövid hullámok előállítására valói csöveknél s,zükségjes, hogy a cső valamennyi méretét, kiváltképen, pedig a hullámhosszat meghatározó rezgőkör méretét 5 igen kicsire válasszuk. Ha az effajta csö• veket erió'isen 'keiül terhelnünk, pl. ha azokkal nagy teljesítményit kívánunk elöálilítani, ezt a feltételt csak igen nehezen Jeliét betartani, mert az aaiódát és esetleg a 10 rácsot is hűteni kell. Ismeretes, hogy a csövek hűtésére az egész kisüliaedényt, az egyik oldalától a másik oldatáig átjáró hűtőicsővezetéket alkalmaznak. Az effajta berendezéseiknél 15 azonban számolnunk kell e csővezeték és az üveg különböző kiterjedésével. E végett már alkalmazták rugalmas tagokat. Ezek a tagok a rezgőkör egyes részeit nem, kívánatosan növelik. Az effajta kisütőedé-20 nyék szereléséinél is nehézségek adódnak, mert a heforrasztás az egyik oldalon csak az elektródas.zerkezet beépítése után lehetséges, úgyhogy a beforrasztó műveletnél ez utóbbi kárt szenvedhet, különösen a 25 deciméter hullámokat keltői csöveknél az elektródák és a beforrasztási hely közötti kikerülhetetlen kis távolságok miatt. A találmány értelmében e hátrányokat akként küszöböljük ki, hogy a hozzáveze-30 tésként alkalmazott csővezelékeket az; egyik oldalukon ínem közvetlenül az üvegedényhez forrasztjuk, hanem minden egyes csővezetéket a külsői fallal vákuumot tömítően összekötött fémes csővel vesszük körül 35 és hogy e csöveknek egymás közötti vákuumot tömítő, esetleg rugózó összekötését a beforrasztási helytől kifelé oly távolságban alkalmazzuk, hogy azok a hullámhosszúságot meghatározó rezgőkörön kívül fekszenek. 40 Bizonyos körülményeik között célszerű lehet, ha a csöveket az edényfal mindkét oldalán a fent ismertetett módon vezetjük át, mert akkor nem szükséges, hogy a kész, beolvasztott csöveken a heforrasztás- 45 tói csekély távolságra kelljen dolgozni (forrasztani, hegeszteni, befogni stb.), amikoris a beforrasztási helyek könnyen megsérülhetnek. Az anódákat, illetve a rácsokat ennél az eljárásnál a kisütőedényen kívül 50 az átmenő csövekre ismert módon rögzítjük és ezeket ezután a beforrasztott, pl. a koaxiális csövekkel a rezgőkörön kívül összeforrasztjuk. Az anódákat, illetve a rácsokat is gázzal 55 vagy folyadékkal hűthetjük. Ha effajta rövidhullámú csöveket állandóan változó helyű leadóállomásokon használjuk, a hűtésre, pl. levegőáramot használhatunk, úgyhogy visszafolyó hűtéstől eltekinthetünk. 60 Gyakran célszerű, ha visszavezetett hűtöV közeggel dolgozunk különösen akkor, ha hűtőiközegként folyadékot, mint vizet, olajait vagy szigetelői anyagokalt használunk. A találmány példákénti kivitelét a mellé- 65 kelt rajz kapcsán magyarázzuk el köze^ lebbről. Csészeszerű (1) üvegedényben (2) és (3) csövek vaunak beforrasztva. A (2) csői a (4) anódát, a (3) csői pedig az (5) rá- 70 csőt hordja. A pl. közvetve fűtött (6) katódának a fűtőszál végei (7) és (8) hozzávezetésekre vannak erősítve, melyek az 1. ábra síkjára merőleges síkban vannak az (1) üveglábon kivezetve (L, 2. ábrát). A 75 (.7) hozzávezeiéseni van a katódaj (egyik végéin