122601. lajstromszámú szabadalom • Könyvelőgép

14 1236.01. (169) relével kapcsolódik. A feljegyzőQa­pokra felvitt mágneses, jelek átalaikításáinalk' alapelvét villamos áramokká tnegeLŐteöen kifejhettük és így itt elegendő; azt moinda-5 nunk, hogy ha a (162) mágnes mágneséig jelet fedez fel, akkor a mágnesbem villa^ mos áramok gerjednek, amelyek az erői­sítiőlreuds.zer beveztetőáramköréhe jutnak és amelyek a rács előfeszültségét csökkentik. 10 úgyhogy lehetőivé teszik az áram folyását a rendszer kivezelői áramkörében és a rendszer er&ítötényezője következtében a (169) neué tekercsen átfolyó áram elegendő az említett relé gerjesztésére. 15 így tehát láthatjuk, hogy ha az olvasó­in ágnes az eltérő' helyzetű mágneses jele­keit felfedezi, akkor az erősítő kivezető áramkörében különbözői időpontokban vil­lamos impulzusok keletkeznek, amelyeik a 20 (169) relét az impulzusok keletkezésének idejében működtetik. . Megemlítendő, hogy mihelyt a feljegyző­lapon lévői mágneses, jelek a felfedező' mág­nes magja mögött vámnak, a mágnes, te­á5 tekercsében indukált áram gyakorlatilag nulla értékre csökken, úgyhogy ismét az erősítő rácseiIőíeiSizültsége vezérli a rend­szert és megakadályozza további áram fo­lyását a rendiszeír kivezető! áramkörébe. 30 A (169) relé működtetésével a (169-A) érintkezőik zárulnak és a következő ve­zérilői-áramkör keletkezik: a (137) vezeték egyik oldala, vezetékietek, a (171) kommutá­tor átváltóisziegmense. amely meglétei a feife-35 dieziett mutatópont mágneses jelének, a (169-A) érintkezíak, a (172) relé', a (166) osztályozómágnes és a (138) vezeték má­sik oldala, amikor is. a, (172) relében és a (166) mágnesben áram gerjed. Ha a (172) 40 relé gerjed, akkor zárja a (172-A) érintke­zíőíket és a relét gerjesztve tartó áramkört létesít a (174) kommutátor vezetószeg­mense, továbbá a (172-A) érintkezők révén, hogy a (172) relét és a (166) mágnest ger-45 jeszitett állapotban tartsa:. A (174) kommu­tátor vezieliífezagmense elegendő nagy ke­rületi hosszúságú, hogy fenntartsa a,z árainv kört mindaddig, amíg az utolsó mutató­ponfchelyziet el nem ment a (162) mágnes 50 alatt, minek megtörténte; után az említett szegmens a retet gerjesztve tarló leírt áramkört megszakítja. A (162) mágnes ger­jesztésié a (165) fegyverzet leesését okozza, ami kőris valamennyi lapát, amely nem 55 nyugszik az analizált feljegyziälapon, lei­süllyed és ennek eredményiaképen rés ke­letkezik a jelzőlappal tartott baloldali, utoúsó lapát és a szomszédol'.; lesüllyedt liar pát között, amelybe a (145) vezetőgörgők a fe'ljegyzőlapol betolják. Ezután a fjejl|- 60 jegyzőilapot másik vezetőgörgők a megtelelő osziályozotasakhoz vezetik. Megeliölzöen megemlítettük, hogy a íel­jegyzőílapnak a 3. ábrán feltüntetett (12) üres terében rendszerint a «11» és «12» 65 iodexponthelyzeteket helyezzük el és hogy ezek a mutatópont-helyzetek különböző ve­zérlési célokra használhatók. Tegyük fél már most, hogy minden egyes, a gépbe be­vitt feljegyziőlapon olyan mágneses jelek 70 vannak, amelyek pl. a «12» mutatópont helyzetben vannak a feljegyzőlap utolsó oszlopíierütetében A (143) vezérlöimágnes fedezi fel. az említett vezérlő, mágneses jeleket és ez a vezérlőimágnes célszerűién 75 a (162) ölvasiómágneis bal oldalán van (18. ábra) és a íeljegyzőiiapok utolsó oszlop­területére van beállítva, úgyhogy a külön­álló vezérlőjelek e mágnes lekercsiaiben mindenkor villamos áramokat gerjesztenek, 80 valahányszor az egyes feljegyzőlapokotn egy-egy mágneses jel elhalad a vezér 1S-mágnes magja alatt. A 21. ábrán láthatjuk, hogy a (143) vezérlőmágnes, a (175) erő­sílőberendezés bevezetőáramkörében van 85 és hasonló ahhoz, amely a (162) olvasó­mágneshez csatlakozik, amint azt már le­írtuk. A (175) erősítő olyan elhelyezésű, hogy annak kivezető árairnkörében, nem folyik áram, a (176) relé gerjesztésére, ha 90 mágnesies jelet nem érzékelünk, viszont mágneses vezérlő jelek érzékelése eseten a kivezető' áramkört és a (176) relét ger­jeszti. Ezért nyilvánvalóan valahányszor a kü- 95 lönálló, vezérlő1 mágneses jelekkel ellátott ©gyes, f el jegy zől apóka! a (143) vezérlőmág­nes, hatáskörétje hozzuk, a (176) relé ger­jed. Az említett relé gerjesztése a (167—A) érintkezőket zárja és ezek a (178) relét a 100 (171—A) kommutátor segítségével gerjesz­tik (az utóbbi hasonló a (171) kommutá­torhoz és beállítható az áramkör zárására annak a niulalópo:nthelyzielnék inegfcileli3em, amelyben a vezérlőjel van). A szakasz leg- 105 nagyobb részién a relét gerjesztve tartó áramköri a bütyökkel vezérelt (CC1) érint­kezők és a (178-A) érintkezők létesítik, amelyek most a (178) relé gerjesztése foly­tán zártak. Minden, egyes szakasz íolya- 110 mán a (CC2) bütykös érintkezíak rövid időire zárulnak (!. a 22. ábra szerinti időjelző táblát) és így a (180) relé ger­jesztését teszik tebetővé a (137) vezetéktől a (CC1) bütykös érinkezőikön, (178-A) 115 érintkezőikön, (CC2) bütykös érintkezőkön és a (180) relé tekercsén át a (1,38) vezetékig terjedő1 áramkör segíbségével. A (180) relé

Next

/
Thumbnails
Contents