122589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoalkoholok előállítására

2 122589. alkalmas oldószerből végzett frakcionált kristályosítás révén, optikailag aktív al­katrészekre bontjuk és ezekről a benzil­gyököt lehasítjuk. 5 Megfigyeltük ugyanis, hogy a könnyen hozzáférhető benzilaminozsírsa veszt ere­ket redukálva —• melyek a A —COO alku /~xx N-CH2 -< * | \~x x .. R általános képletnek felelnek meg, ahol 10 (X) hidrogént vagy valamely alkalmas helyettesítőt, pl. alkilt, alkoxit, továbbá (R) hidrogént, alkilt, áralkut vagy acilt, (A) pedig alifás vagy aralifás szénláncot jelent —• lényegesen jobb hozamokat 15 érünk e], és hogy az ekkor kapott, eddig ismeretlen benzilaminoalkoholokat jó kristályosít hatóságuk következtében igen könnyen különíthetjük el és tiszta alak­ban kaphatjuk meg. 20 A benzilaminoalkoholok továbbá opti­kailag aktív savakkal jól kristályosodó sókat képeznek, melyek a racemátokat az optikailag aktív alkatrészekre igen jól fel tudják bontani. A benzilgyök lehasí-25 tásával —• ami tudvalevőleg pl. pallá­diummal végzett redukálással történ­hetik — először sikerült nagy nehézségek nélkül a többnyire ismeretlen, optikailag aktív, tiszta aminoalkoholokhoz jutnunk. 30 A benzilaminozsírsaveszterek reduká­lása, ismert módon, pl. Bouveault és Blanc módszere szerint, nátriummal és alkohollal, vagy pedig katalizises reduká­lással végezhető, amikoris oldószerekként 35 vízzel elegyíthető vagy nem elegyíthető szerves oldószereket, pl. etanolt, butanolt, toluolt, tetrahidro- és dekahidronaftalmt használhatunk. Az ekkor kapott benzil­aminoalkoholokat a redukciós oldatból 40 könnyen elkülöníthetjük, ha azokat pl. klór hidrátokká alakítjuk át és vizes ol­datból alkáli hozzáadásával kicsapjuk. Az így kapott bázisok vákuumlepárlásá­val szépen kristályosodó vegyületekhez Í5 jutunk, melyek pl. az optikailag aktív alkatrészekké való szétválasztáshoz rend­kívül alkalmasak. Optikailag aktív benzilaminoalkoholok előállítására a racemátokat — pl, ismert 50 módszerekkel — alkalmas, optikailag ak­tív savak, így borkősav, dibenzoilborkő­sav, mandulasav, nitromandulasav sóivá alakítjuk át és az optikailag aktív alkat­részeket alkalmas oldószerből, pl. vízből, metanolból, etanolból, eceteszterből stb. 55 vagy ezek elegyéből frakcionált kristá­lyosítással különítjük el egymástól. Hogy helyettesíiet len, optikailag aktív aminoalkoholokhoz jussunk, az optikai­lag aktív benzilaminoalkoholokat hidro- 60 génnel, pl. palládiumnak mint katalizá­tornakjelenlétében, célszerűen katalizises redukálásnak vetjük alá, mégpedig leg­helyesebben valamely egyenértékű meny­nyiségű szerves sav jelenlétében. Külö- 65 nősen előnyös az oxálsav alkalmazása, mert ekkor az aminoalkoholok mint jól kristályosodó és könnyen elkülöníthető oxalátok jönnek létre. Az új eljárással optikailag aktív amino- 70 alkoholokat, pl. d- és 1-alaninolt, d- és 1-a-aminobutanolt, d- és 1-leucinolt stb. jó termelési hányaddal, tiszta, kristályos alakban tudunk előállítani. Az optikailag aktív alakok jelölésére75 az újabban szokásossá vált írásmódot használjuk, mely az aminosavaknál a d-és 1-jelekkel a konfigurációt, a •(+)- és (—)'ielekkel pedig a forgásirányt jelzi. < Az alábbiakban erre az írásmódra pél- 80 dákként megnevezett aminosavaknál egy­öntetűen azt találtuk, hogy ezek a ter­mészetben mindig bal konliguráció alak­jában fordulnak elő. Ezek: l-(-j-)-alanin, f !-(+)-valin, l-(—)-leucin l-(—)-fenilalanin 85 Az aminoalkoholoknál a konfigurációt csak azokban az esetekben lehet meg­adni, amelyekben az összefüggés a meg­felelő aminosavakkal meg van állapítva. A természetes (+)-alaninol tekinteté- 90 ben, melyet Jacobs és Craig (Science 82, 16, Í935) mint az ergobazin nevű anya­rozsalkaíoida bázisos hasítási termékét különítették el, a szerzők azt mondják, ' hogy az a természetes alaninból vezet- 95 hető le s így annak jele: l-(+)-alaninol. Természetes l-(+)-valinból (gyengén) jobbra forgató valinolt (Barrow és Fer­guson, u. o.), természetes l-(—)-leucinból •• pedig (gyengén) balra forgató leucinolt lOO (Karrer, Helv. 4, 9i, 1921) lehet elő­állítani. Az optikailag tiszta3 jobbra for­gató valinolt tehát l-(+)-valinolnak, az optikailag tiszta, balra forgató leucinolt • pedig l-(—)-leucinolnak jelölhetjük. 105 Minthogy a jobbra forgató N-benzil­alaninol hidráláskor (+) alaninolt, a balra forgató N-benzilleucinol pedig (—) leucinolt ad, e vegyületek számára az -l-(-f)-N-benzilalaninoI, illetve az l-(—)- 110 benzilleucinol megjelölések, míg a meg-

Next

/
Thumbnails
Contents