122581. lajstromszámú szabadalom • Ide-oda járó mozgású elektromágneses motor
2 122581. mozgó elemiméi előnyösen egy egészet alkothat, amennyiben a kettőt egy darabban alakíthatjuk ki a képlékeny anyagból. A találmány szerinti áj építési mód ..5 egyéb sajátosságai és előnyei egy foganatosítási példa alábbi részletes leírásából tűnnek ki. A imiellékelt rajz, a találmány ide-odajáró mozgású elektromágneses szivaty.10 tyúra alkalmazott foganatosítás! példáját ábrázolja, amelyet sűrítésre, különösképen légsürítésre terveztünk. Az 1. ábra a szivattyú tengelymenti metszete, míg a •15 2. ábra egy szerkezeti részletnek az 1. ábra II—II vonala szerinti metszete. A szivattyú lényegileg az elektromágnest magában foglaló helytálló (A) részből és a (2) fegyverzetet magában foglaló (B) ;20 részből áll. Az (A) rész kívül nagy darab sapka-alakú (a, a, a) bakelitet foglal magában, amely egyúttal a szivattyúház nagyohbrészét is alkotja és a szivattyú minden helytálló részét tartja. Az (a, a, a) 35 sapkát (4) csavarmenet rögzíti az alaplemezt alkotó (C) fémtárcsához és a kerületén levő (5) beszögelléssel az alább még szóbakerülő (M) membránt a (C) tárcsa megfelelő peremére szorítja. "3ű Az (a^ a, a) sapkával egyetlen egészet képező elektromágnesnek lemezes magja van, amely sugárirányban elrendezett C-alakú (1) bádoglapokból áll, amelyek így (C) keresztmetszetű gyűrűs testet alkot-35 nak; ennek gyűrűalakú öblében van a (6) gerjesztőtekercs. E bádoglemezek, amelyek ez ábrán traipézkereszitmetszettel vannak feltüntetve, egyenletes vastagságú, lépesiőzete-40 sen elrendezett bádogleimezekkel pótolhatók úgy, hogy a külső kerület mentén több van belőlük, mint a középpont felé. A bádognyaláb belső kerületét (3) fémcső határolja, amely arra is szolgál, hogy a bádog•45 lemezeket az őket magába.foglalóbakelit -tömb öntéséhez rendezze. A bakelit, inint az ábrán látható, a (6) tekercset is magába ágyazza. A fegyverzet, hasonlóan mint a mágnes-50 mag, sugárirányban elhelyezett (lt ) bádoglapokból áll (lásd a 2. ábrát is), amelyek tárcsaalakű testet alkotnak. A fegyverzet az említett tárcsa kerületi megtoldásaként bakelitből készült (b) pereimmel egyetlen .55 tömböt képez. Ez az anyag öntéskor a bádogok közötti térbe is behatol és azokat egymáshoz tapasztja; a folyós bakelit a középpont felé is elterjed, csőalakú (bi) darabot alkotva, amely a fegyverzetet ideodajárásakor vezeti, miközben a (D) ve- 60 zetőcsövön laza illeszkedéssel csúszik. E cső, amely mint alább ki fog tűnni, a szivattyúban összesűrített anyag kibocsátására szolgál, a (C) fenék központos furatán hatol át s megfelelő peremmel a fe- 65 niikre illeszkedik, de áthatol az (A) rész központos furatán is és helyzetében az (E) csavaranya tartja meg. A (D) cső az (E) anyával esetleg az (A) rész és (C) fenék összefoglalására is felhasználható, amikor 70 a (4) csavarmenet feleslegessé válik. A (2) fegyverzet és ennek (b) peresme együttvéve a szivattyúnak lényegileg tányéralakú dugattyúját alkotják. A dugattyú kerületén gyűrűalakú (M) tömítő- 75 membrán van, amely belső szólével a (b) bakelittömbbe van ágyazva, míg külső kerülete az (5) beszögellés alatt az (A) sapka és a (C) fenék közi Ar an befogva. Más foganatosítási alaknál a dugaty- 80 tyút kerületén oly módon képezhetjük ki, hogy p. o. gyűrűs vagy egyéb töinítőeszközök révén biztosítsa a tömítést. Bizonyos esetekben ajánlatos olyan mintázóanyag használata, amely inkább al- 85 kalmas a diugattyűsurlódást a minimumra csökkenteni. A dugattyú és a (C) fenék között van az (M) tömítőmembrán segélyével lezárt (W) szivattyútér. A (C) fenékben vannak a sűrítendő 90 közeg" (főkép levegő) Ibeszívására és kinyomására való nyílások a megfelelő (8), ill. (9) szelepekkel. A (8) szelepen a (W) szivattyútérbe beszívott közeg (9) szelepen át ,a szivattyúfenék és az (F) fedél alkotta 95 (Z) sűrítőkaiinrába, majd innen a már említett csőatlakú (D) darabon át a fogyasztás helye felé áramlik. Bizonyos számú (10) rugó a dugattyút rendszerint lesülyesztve tartja; ezek ma- 100 gáíbanvéVe ismert módon az elektroimágnestől a fegyverzetre kifejtett vonzóerőnek engednek, de a vonzás megszűntekor a dugattyút visszataszítják. A sapkáiban lévő (11) nyílások a szivattyúház du- 105 gattyú fölötti részében szabad szellőzést biztosítanák. Az ábrázolt esetben a szivattyú gyors (vibráló) ide-oda mozgással dolgozik; ilyen esetben a mozgó'szervet célszerűen, vissza- 110 pattanó ütköződ arabbal látjuk el, amely e szerv minden löketénél valamely helytálló részbe ütközve, a löket végén benne felhalmozott energiát a következő löketre viszi át és ílyimódon nagyobb mozgó tö'me- 115 gek és nagyobb sebesség alkalmazását teszi lehetővé. A dugattyúnak ennek megfelelően az ábrázolt esetben (7) ütköződa-