122576. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

133516. feszültséget, a külső vezetőnek pedig a katódhoz képest előnyösen a zérus köze­lében levő pozitív vagy negatív feszült­séget adunk. Ez esetben az izzókatódtól ő kiinduló elektronok részben közvetlenül a belső vezetőhöz, részben pedig a rács­rudak között, illetve az ablakon át a belső és külső vezető közötti térbe ára­molnak és a rezonátorra gerjesztő hatást ic fejtenek ki. A belső vezetőnek a palackalakú ve­zető belsejében levő része X/4 helyett X/4-nek páratlan számú sokszorosával egyenlő hosszú is lehet, úgyhogy a rezo-15 nátort az egy vagy több feszültségi maxi­mum helyén átmenő elektronáramlás valamely íelhullámon gerjeszti. A (10) és (11) keresztmetszetek közötti vezető­részek akként lehetnek hangoltak, hogy 20 egy félhullámhosszal egyenértékű rezo­nanciaelemet képeznek, mely antenna­ként működik a hossznak ama részén, amelyen a külső vezető hiányzik. Avég­ből, hogy az áramnak a külső vezetőben 25 az átmenetet lehetővé tegyük, a külső vezetőnek a belső vezető sugárzó darab­jával határos szélei a (12) és (15) tárcsák­kal ellátottak, amelyek a külső vezető áramának kapacitiv átmenetét lehetővé 30 teszik. A találmány másik foganatosítás! alak­ját a 2. ábra mutatja. Az (1) külső ve­zetőbe a (3) palacknyakon keresztül a (4) belső vezető lép. Az (1) és a (4) veze-35 tők együttesen X/2 hosszú Lechei-rend­szert képeznek. A palacknyak és a meg­hosszabbított belső vezető itt is a cső rezonátorához csatlakozó nagyfrekvencia­vezetéket alkotják. Az (1) külső vezető íO alsó végéhez a végén zárt (19') cső csat­lakozik, amely a lefelé meghosszabbított belső vezetővel a (19) rövidrezáró-kon­denzátort képezi. E hengerkondenzáto­rokat előnyösen X/4 hosszúra választhat­ta juk. Már X/4-nél rövidebb hossznál is rövidrezáróhatás lép fel. Az üreges rezo­nátor középső részében, tehát a feszült­ségi maximum helyén, a (4) belső vezető az (5) ráccsal vagy ablakkal ellátott, so amelyen át a (6) hajtűkatódtól kiinduló elektronáramlás az üreges rezonátorba léphet. A (7) áramhozzávezetések itt a (19) henger kondenzátor feszültségi csomó­pontjának a közelébe vannak vezetve és 55 a külső vezetőn, a belső vezető számára való áramhozzávezetéssel együtt, a (20) nyíláson keresztül vannak vezetve, a melyhez az áramhozzávezetések számára való (22) lapított lábban végződő (21) üvegcső van hozzáolvasztva. A belső 60 vezető belseje itt is a (8) harántfalakkal van elhangolva úgy, hogy a belső vezető belsejében zavaró rezgés nem léphet fel. A palacknyak nyitott végén a külső vezető a (12) tárcsává bővül, amely az 65 antennaként szolgáló és X/4-el kinyúló (4) belső vezető számára az ellensúly. A (23)-nál hozzáolvasztott (24) üvegcső az elektroncső nyakát vákuumzáróan le­zárja. Ez üvegcső vön van a szivattyú- 70 vezeték számára való (25) leolvasztási hely, A (4) belső vezetőt egyrészt a palack­nyakban és másrészt a (19) rövidrezáró­kondenzátorban szigetelők támasztják meg és rögzítik a külső vezetőhöz képest. 75 Az üreges rezonátor hossza X/2 helyett ennek sokszorosa is lehet. Ez esetben gerjesztésre való elektródákat rendezhe­tünk el egy vagy több feszültségi maxi­mum helyén és a rezonátort a megfelelő 80 felhullámon gerjeszthetjük. Ahelyett, hogy az üreges rezonátorok határolására koncentrikus, hengeres ve­zetőket, ú. n. koncentrikus Lechei-rend­szereket alkalmaznánk, hengerkonden- 85 zátornak egymenetü torusztekerccsel való kombinációját is használhaljuk a rezo­nátor képzésére (3. ábra). A külső vezető ,; (26) része a (4) belső vezetővel a henger­kondenzátort, a külső vezető (27) bőví- 90 tett része pedig a (4) belső vezetőnek ama részével, amely e bővített (27) rész­nek megfelel, az egymenetü toruszte­kercset képezi. A koncentrikus Lecher­rendszerrel szemben ily rezonátornak az 95 az előnye, hogy rövidebb és nagyobb a lendítőkerék-impedancipja vagy ellen­állása, vagyis a Z = 1/ -r érték. Egyebek­ben az elrendezés az 1. ábra szerintinek megfelelő, avval a különbséggel, hogy a 10O palacknyak nyitott végiével, antenna he­lyett, koncentrikus nagyfrekvencia veze­ték van csatolva, amelynek a palack­nyak nyitott végén feszültségi csomó­pontja van és amelyen ennek követkéz- 105 tében, X/2 távolságban, (28)-nál, a belső vezetőhöz és a katód fűtéséhez való; áramhozzávezetések mehetnek keresztül. Hengerkondenzátorból és egymenetü to­rusztekercsből álló egyetlen rezonancia- 110 elem helyett páratlan számú ily rezo­nanciaelem is kapcsolható sorosan egyet-, len rezonátorrá, amely elektronáramok­kal több feszültségi maximum helyén gerjeszthető. 115

Next

/
Thumbnails
Contents