122569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kocsonyásodó pektin előállítására

Meg-jelent 1939. évi december hó 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRlföÍG SZABADALMI LEIRAS 123569. SZÁM. IV/h/1. (IV/e.) OSZTÁLY. — F. 7319. ALAPSZÁM. Eljárás kocsonyásodó pektin előállítására. General Foods Corporation, cég" New Yorkban mint Aksel Gilkrog Olsen, milton-i és Reinhold Stuewer, battle-creek-i lakosok jog-utódja. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 27-ike. A. E. A.-béli elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 28-ika.. A találmány eljárás kocsonyásodó pek­tin előállítására, főként gyümölcsökből és más növényi kiindulási anyagokból. Pekti­nen különféle növényi anyagokból több-5 nyire melegen és esetleg savak hozsáadásá­val kivont anyagokat értünk, amelyeiknek az. a tulajdonságuk, hogy kellő mennyiségű cukorral és sav hozzáadásával vízben való oldásukkor kocsonyát, (zselét) alkot-10 nak. A „pektin" szó tehát ilyen tulajdon­ságú anyagok általános megjelölése és olyan termékcsoport megnevezésére hasz­náljuk, amelyek mind e tulajdonsággal bírnak, anélkül, hogy azok között különb-15 séget, tennénk. A pektint különböző kuta­tók különféle eljárásokkal állították elő és azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyek­kel a pelktin a szokásos értelemben ren­delkezik, tartozik az,, hogy alkohollal, bi-20 zonyos fémsókkal, savakkal és cukrok­kal kicsapható. Azonban nem. az összes pek­tin névvel megjelölt anyagok mutatják ezeket az említett tulajdonságokat. Fremv J (Pharm. Chim. (3), 12 (1847/13) 25 oldhatatlan pektozát, amelyet most több­nyire prrotopektin-nek neveznek,, gyenge savakkal való főzéssel péktin-né alakított át. Az így kapott pektinnek hígított sa­vakkal való hevítésével olyan anyagokat 30 létesített, amelyeket „parapektin"-nek és ,..metapektin"-nelk nevezett; a metapektin­nek ez volt a tulajdonsága, hogy bárium­kloriddal, tehát alkáliföldfém kloridjával kicsapható, A parapektin ólomacetát-tal 35 csapható ki, ellenben a pektin nem csap­ható ki ezzel a vegyszerrel. A pektin víz­ben könnyen oldható, de alkoholban;óid­hatatlan és közömbös ólomacetáttal nem volt az, oldatból kicsapható. Habár mind­ezeket az, anyagokat pektin névvel illet- 40 lék, tulajdonságuk különböző volt. Pektin és pektintartalmú anyagok bi­zonyos gyümölcsökben és főzelékfélékben •'' fordulnak elő; azokból kivonhatók ós zse­lék előállítására és egyéb célokra felhasz- 45 n elhatok. Az ismert eljárásoknál a pek­tintartalmú anyagot elegendő mennyi­ségű vízzel, esetleg sav hozzáadása mel­lett hevítik, amidőn folyékony anyagot kapnak, amely a pektint oldatban tártai- 50 mázza. Ezt a pektinoldatot az, oldhatatlan maradéktól lefolyatással és sajtolással vagy más ismert módon külön választ­ják. A pektinnek az, így kapott oldatból való előállítására ismeretes eljárás az, 55 hogy az oldatot besűrítik és a. pektint al­kohollal kicsapják. Más eljárások szerint a kicsapást kisózó hatással, vagy az ol­datban kolloid hidroxidok létrehozásával érik el. Az így kapott pektin, fajtája, ki- 60 termelt mennyisége és minősége a kiin­dulási anyagtól és az alkalmazott eljá­rástól függ. A kezelés időtartama, az al­kalmazandó hőfok és a hidrogénionkon­centráció (pH) közötti viszonyok és a ka- 65 pott termékre való befolyásuk pektinnél tág értelemben véve ezeknek az ismert eljárásoknak néhányánál már vizsgálat tárgyát alkották. 50—100 C° és magasabb hőmérsékleteket és savfokokat, továbbá 70

Next

/
Thumbnails
Contents