122554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges gumitárgyak előállítására

4 123554. A formázott gumilemez, hajlított ajakrészeinek, amint láttuk az a szerepük, hogy mint ütközők működjenek és megakadályozzák a lemezeknek a forma bel-5 seje felé vagy a vulkanizáló forma vágóélei alatti kellő helyzetükből való elcsúszását. Magától értetődik tehát, hogy nein lényeges az, hogy a karimák körülfutó kiszélesítései az ábra szerint síkjukra de-10 rékszögben álló ajakszerű kiszélesítések legyenek; lehetnek pl. peremek vagy megvastagított részek, amelyek meg tudják akadályozni a karimáknak a formákban elfoglalt helyzetéből való elcsúszását. 15 A találmány megvalósítására szolgáló eljárás szemléltetésére való rajzokkal kapcsolatban vázolt formákat jellegzetességüknél fogva választottuk ki, azonban semnaiesetre sem. tekinthetők kizárólag 20 alkalmas formáknak, Természetesen a forma alakja mindenkor a kívánt különleges tárgyhoz igazodik, amely a. találmány szerinti eljárás segítségével előnyösen előállítható. 25 A 19., 20. és 21. ábrák a találmánynak kerek labdagyártásával kapcsolatos felhasználását szemléltetik, ahol mindkét (25), (25) fél labdát a (26) formán képezhetjük és a kettős (27), (27) vulkanizáló 30 formákban egyesítjük, amelyeknek ajakrészei egymás felé irányulóan vágnak; a 22. ábra ismert (28) melegvizes palackot ábrázol, amely ismert módon a (29) forma és a (30), (30) vulkanizáló formapár fel-35 használásával állítható elő. A vulkanizáló formák vágóéleinek kifelé való kiszélesítései azt a célt szolgálja, hogy a formázott tárgynak az általuk létesített szögletes élét, befelé megvasta-40 gítják. Ez különösen az 1—18. ábrákon ábrázolt párnák esetében előnyös, mivel megmerevíti annak éleit és megadja a párna kívánatos alakját ahhoz, hogy a felhúzott párnázat hozzá i gazodhassék és 45 reá támaszkodhassék; ez a vastagított és merevített élképzés minden olyan esetben felhasználható, mikor azt a körülmények indokolják. Miután a formák kicsákozott féjmleme-50 zekből állhatnaík, a formák ellentétes oldalairól letépett vulkanizálatlan gumilemezeik méretei közötti különbség elhanyagolhatóan csekély, úgyhogy a lemezek felcserélhetően használhatók fel. 55 A leválasztó formával közvetlenül érintkező gumifelülct simább és egyenletesebb, mint az, ismételt mártással kapott rétegek külső felülete. Ha azonban a szeleteket egymáshoz viszonyítva kifordítjuk, össztesszük és sima, belső felületű vulka» 6a nizáló formákban e helyzetükben megtartjuk, úgy a szele tökből formázott üreges tárgy a vulkanizálás folytán a kész tárgynál megkívánt sima, egyenletes felületű lesz, tekintet nélkül arra, hogy a sze- 6& leteknek melyik felülete feküdt fel a mártóformán. Világosabbá tétel végett a méretek között észlelhető különbséget a rajzokban némileg túloztuk, azonban a gyakorlat- 70» ban ez a különbség nem bír jelentőséggel. Ha gumilatexből valamely mártóformának latexbe való mártása útján lemezalakú szeletet formázunk, úgy a vulkanizálatlan gumi szárítás vagy megszilárdu- 75 lás után felveszi a. forma alakját és ezt az alakot a formáról való lehúzás után is megtartja. Ennek folytán az ilyen szelet egy második, az, előbbihez hasonló formán ismét egyesíthető, alakváltozás ve 80 szélye nélkül ós ha a szeletet átnyúló vagy karimás élekkel képeztük ki, úgy ezek az élek a helyettesített formán is felveszik megfelelő helyzetüket. Etekintetben a latexből alakított szeletek különböznek 85 lapos, vulkanizálatlan kalanderezett lemezektől, mert ha ilyen kalanderezett lemezeket megbatározott alakú formákba préseljük és utóbb a nyomást megszüntetjük, úgy ezek nem tartják meg megköze- 90 lítő pontossággá] sem préselt alakjukat, mert a gumi kiterül és eredeti helyzetét igyekszik elfoglalni. Ennélfogva a kalanderezett lemezek neun alkalmasak a találmány szerinti eljárás megvalósítására. 95 Szabadalmi igények: 1. Eljárás különösen zárt gumitárgyak előállítására gumi- vagy gumitartalmú vizes diszperziókból, amely tárgyakat karimás varratokkal egyesített, egy- K mást kiegészítő részek képezik, azzal jellemezve, hogy mindegyik rész karimáját az egyesítési felülettel ellentétes oldalon körülfutó kiszélesítéssel képezzük ki, ezután összetesszük a részeket n egymással érintkező karimáik mentén, bezárva az üreges teret, nyomást alkalmazunk a karimákra és végül a részeket vulkanizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás meg- \ valósítási módja, azzal jellemezve, hogy a szeleteket karimáik mentén lényegében eredeti alakjukban illesztjük össze a vulkanizáló formán belül.