122546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózliszt előállítására

4 122546. 1. megszárítjuk, 2. híg aläälioldatokban újból beáztatjuk és ezekben célszerűen — rövid ideig — fel is hevítjük, 5 3. vízzel kimossuk és 4. ismét megszárítjuk. Az alkálikezelés erőssége természetesen a mindenkori anyag mineműsegehez, valamint az abban foglalt kéntartalmú szer-10 ves vegyületek mennyiségéhez, valamint ahhoz igazodik, hogy ezeken kívül gyantákat vagy másefféle szennyezőanyagokat is tartalmaznak. Ha a nedves anyag kilúgozása híg, cél-15 szerűen forró alkálioldatokkal nem elegendő ahhoz, hogy szárítás után, ismét könnyen felpuhuló cellulóztermékeket kapjunk, az alkálikezelésnek az 1. alatti, előzetes közbenső szárítással való ko'mbi-20 rációja vezet célra; emellett a hatás akkor a legjobb, ha a megszárított anyagot, bizonyos ideig, magasabb, egészen 100 C°-ig terjedő hőmérsékletnek tesszük ki. Ily módon ugyanis oly cellulóz-terméke-25 cet kapunk, amelyeknél a 4. alatti végső szárítás, károsodás nélkül, magas hőmérsékleteken mehet végbe, míg szobahőmérsékleten szárított és utólagos hevítés nélkül, alkálioldattal kezelt anyag csak akkor 30 szolgáltat ismét jól felpuhuló végterméket, h,a a végső szárítás alacsony hőmérsékleten megy végbe. A 75—80 C° alatti hőmérsékleten foganatosított végső szárítással az ismertetett utókezelés hatása *85 ninden esetben még megjavul. Gyantákat és másefféle tisztátlansá;*okat, vagy kéntartalmú szerves vegyüeteket tartalmazó cellulózéknél az alkáliákkal való kezelés el is maradhat, ha a 40 szárított végtermék szívóképessége és újbóli felpuhíthatósága, az alkalmazási célra való tekintettel vagy nem játszik szerepet, vagy ha a találmány szerint fsavval kezeli, majd savtalanílott és 45 íedves szétdörzsölt anyagot, szárítás nélkül, tehát nedves állapotban óhajtjuk pl. állati takarmánynak felhasználni. Az alábbi kiviteli példákból kitűnik, nily módon kombinálható a cellulóz sav-50 kezelése a nedves- és szárazőrléssel, valanint esetleg az alkálikezeléssel és a köz• isenső szárítással. 1. Példa: Szokványos, fehérített, de még csekély 55 iiennyiségű gyantát stb. tartalmazó szulitcellulózt 1% sósavban, 15—60 percig, '00°-on főzünk, a főzetet vízzel, való kimosással savmentesítjük, majd 0.5%-os szódaoldattal 15 percig főzzük, vízzel újból kimossuk, csavarsajtóval részben 60 víztelenítjük, 50—75%-os víztartalommal, tárcsás malomban, a cellulóz rostos struktúrájának elroncsolásáig, szétdörzsöljük, 100—110 C°-on, a szokott módon, megszárítjuk, végül pl. verőléces malom- 65 ban finom, rostmentes porrá rovábbőröljük. 2. Példa: Savval való kezelés után, mint az 1. példában, a sav kimosása vagy közöm- 70 bösítése után, az anyagot megszárítjuk, majd előbb tárcsás malomban és ezt követőleg verőléces malomban, vagy közvetlenül ez utóbbiban, megőröljük. Ily módon túlnyomóan rövid rosttöredékek- 75 bői álló, pehelyképződésre hajló lisztet kapunk. 3. Példa: A közönséges szulfitfőző eljárásban, szabad kénessav jelenlétében, a rostok- 80 nak nedves őrléssel foganatosított szétdörzsölését lehetővé tevő, találmány szerinti állapotig megfőzött cellulózt, a főzőíolyadék kimosása után, centrifugában részben víztelenítjük, majd az 1. példa 85 szerint, nedvesen megőröljük, 110—120 C°-on megszárítjuk és szárítás után még kb. 15—30 percig, e hőmérsékleten tartjuk, majd 0.5%-os marónátronoldatban kb. 15 percig főzzük és a lúg kimosása 90 után ismét megszárítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cellulózliszt előállítására, melyet az jellemez, hogy cellulózt híg savval, különösen ásványi savval úgy 95 kezelünk, hogy az egyrészt — nedves duzzadt állapotában — rostszerkezetének eltűntéig eldörzsölhetővé válik, másrészt — a savkezelés után megszárítva és megőrölve — még túl- 10 nyomórés'zt rosttöredékekből álló lisztet szolgáltat. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a savval kezelt cellulózt ic vízzel mosva vagy közömbösítéssel savtalnítjuk, s ezután nedves állapotban, pl. tárcsás malomban szétdörzsöljük. 3. Az 1. és 2. igénypontban meghatáro- ií zott eljárás kiviteli módja, melyet az