122536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyag nemesítésére

2 5 22536. kellemes, fogása van. A rostok egyébként a további feldolgozás folyamán ugyanúgy kártolhatok és nyújthatók, mint a közönges nyers rostok. A fonalak megtartják 5 tölt»- és íedőlulajdonságukat, azonban sima, pibementes felületük van. Ha a rostanyag pamut, úgy az a találmány szerinti kezelés után különösen jól festhető szubsztantív vagy csáva-festékanyagokkal. 10 Ha regenerált ceiüulóizából, vagy Célllulozasizáírmiazékokból készült rostokat, vagy természetes, rostoknak regenerált cellulózából, vagy cellulozaszármazékokból készült rostokkal való keverékét dolgozzuk 15 fel, rnimefle'tt a rostok pehely-, vagy fouáláilapotúak, akkor a kezelés következtében a mesterséges rost jobban állja nagy részét azoknak az oldatoknak, amelyeket utólagosan szoktak alkálinazmi. így pél-20 dául nyers, mesterséges rostokat egyedül vagy más rostokkal keverve, először rézoxidammoniákos ceilulozaoldatból álló filmmel vonhatunk be és csak azután halványítjuk ki, mely eljárással a rostokat 25 jobban kíméljük, mintha a nyers rostokalt vetjük alá a kihalványító eláráslnak. Természetesen ugyanez az előny áll fenn akkor, ha fonalakat dolgozunk fel ily módon. 30 A pehely alakjában lévő mesterséges rostok a leírt kezelés alkalmazása után jobban fonhatok. Ha a rostanyag celluíozaszárniazékbói, például oellulozaészr térből vagy oellulozaéterbal van és akár 35 pehely, akár fonálalakú,, a leírt kezelés következtében úgy változik meg, hogy közönséges, cellulóza festésére alkalmas festékanyagokkal festhető. A rostanyagnak az említett eeliuloza-40 oldattal való kezelését célszerűen váltakozó erősségű, például 4—20 fok Baumé töménységű alkalilúggal való kezelés követi. A lúg a rostot marja és a maratott roston a későbbi regenerált oellulozafikn 45 jól tapad. E,z az eljárás különösen keresztcsévék kezelésénél igen előnyös. Kitűnt ugyanis, hogy a kereszbesévón lévői rostanyagnak a oejllulozaoldattal való bevonás eflőlti alkallilúgos kezelése következtében, 50 mely eljárást azonban a találmány tárgyának foganatosítási alakjai közül kifejezetten nem zárjpk ki, a fonál erősen zsugorodik, úgyhogy az oldalt a íeilcsévéit fonálba nem haltol he egyenletesem. Megfeplo módon kitűnt, 55 hogy a keresztcsévén lévői fonálnak e;z a zsugorodása nem következik be, ha a fonalat előbb az említett cellulozaoldattal impregnálk jnk és csak azután maratjuk az alkalilúúggal. Csak ezután foganatosítjuk a réztelenítést és a cellulóza regenerálását, hígított sav- 60 vai, célszerűen például hígított kénsavval. Bizonyos esetekben célszerű, ha a textilanyagot a cellulozaoldattál való kezelés után a szabad levegőin való raktározással, vagy meleg levegővel egészben, vagy rész- 65 ben megszárítjuk. A textil anyagot minden esetben végül is semlegesítjük és önmagában ismert módon mossuk és szárítjuk. 1. Például a cellulozaoldattál kezelt ke- 70 resztcsévét célszerűen több órai pihentetés és/vagy szárítás után lehúzzuk és e közben a fonalait, például láncirezőkészülékfoen lúgokkal maratjuk, majd esetleges további részleges szárítás után a cellulózát 75 a fonálon regeneráljuk. Különösein- meglepő, hogy a rézoxidammoniákos cellulozaoldaíttal kezelt fonál a lúg behatása alatt észrevehetően nem zsugorodik. E felismerés alapján igen egy- 80 szerű munkaeljárás volt kidolgozható, melynek lényege abban van, hogy a keresztesével a feltűző módszer szerint rézoxidammoniákos cellulozaoldattál kezeljük, a fölös Oilidaittól, megszabadítjuk, adott reset- 85 ben néhány óráig pihentetjük, majd alkálilúggal maratjuk, miközben rézcelluloza csapódik ki. Ezután a keresztcsévét pihentetjük, vagy azt részben ki is száríthatjuk, majd a cellulózát a csévén kénsavval re- 90 generáljuk, mire az impregnált fonalat nehézség nélkül lehúzhatjuk. Ezután a fonalak nehézség nélkül vihetők fel lánchengerre. Miután a fonalakat a lúggal, való maratás dacára: folyadékok jól átjárják, 95 nehézség nélkül festhetjük a fel csévélt fonalat és a festett fonalat a színes szövéshez felvethetjük. 2. A természetes cellulózából, regenerált cellulózából, vagy cellulozaszármazékokból 100 álló nyers pelyhet alkalmas lyukasztott, korrózióálló fémből, például Vta-acélból készült száraz állapotban be töltjük, azonban úgy, hogy az. az üstben erősen össze ne préselődjék. A lyukasztott üstben lévő 105 laza anyagon ezután, a kezelés első fázisában, cenLrifugálszivattyúval, rézoxidammoniákos oellulozaoldatot nyomunk át, melynek alkalmas viszkozitása, például 2—3o/0 oellulozatartalma van, mély folyamat, az 110 üst nagysága szerint, mint folytonos folyamai megismételhető. A kezeléshez használt oldat célszerűen az üst toldatát alkotó tartányban van. A fölös oellulozaoldatot a laza tömegről vákuummal le- 115 szívatjuk, úgyhogy a rostok legfeljebb csak felületesen tapadnak egymásra. A vákuumos tartány az üsttel, célszerűen csap-