122532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénellenállás áramvezetőinek előállítására

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KTTtÁLYI ®-BJ| SZ\BADAMTT RTKÓSA'fi SZABADALMI LEÍRÁS 122532. SZÁM, VH/g. OSZTÁLY. — Vi 3766. ALAPSZÁMEljárás szénellenállás áramelvezetó'inek előállítására. Vörös Rezső oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi ölájus hó 25 ike. Jelen találmány főként oly szénellenállásokra vonatkozik, amelyek valamely alkalmas szigetelő test felületére felvitt félvezető masszából készülnek. Ezein ellenállá-5 sok áramelvezetői egyrészt azt a célt szolgálják, hogy jó fémes érintkezés létesüljön a félvezető massza és az áramelvezetésre szolgáló huzal, között, másrészt, hogy az áramelvezetésre szolgáló' fémhuzal s,zi-10 lárd kapcsolatba kerüljön a szigetelő testtel. Jelen találmány mindkét követélmény szempontjából tökéletesebben oldja meg a kívánt célt, mint az eddig ismert eljárások, ezenkívül alkalmazása költségmegtakarítást 15 jelent. A találmány lényege abban áll, hogy henger vagy hasábalakú belül üreges szigetelő cső két végén az üreget kitöltjük megömiesztett fémmel. A fém csak oly 20 mélységig töltheti ki a cső egyik és másik végét, hogy a két oldalról benyomuló anyag a cső belsejében össze ne érjen. A szigetelő cső üregébe folyatott fém megdermedés után követi a szigetelő anyag belső felületi 25 egyenetlenségiéit, azzal szilárd egészet képez és csak a szigetelő anyag eltörése: után távolítható onnan el. A szigetelő cső végében lévő fémtömeg alkalmas az áramelvezetésre szolgáló huzal rögzítésére, vála-30 mint villamos érintkezést ad a szigetelő anyag külső felületére felvitt félvezető masszával, ha ezen masszát a cső végeit kitöltő fémtömegek szabadon maradt felületeire is rávisszük. 85 A találmány szeriinti eljárás alkalmazásakor célszerű a szigetelő anyagot, még mielőtt a megöimle&zitett fémmel érintkezésbe hoznánk, közel oly hőfokra előmelegíteni, mint a megömiesztett fém hő^ fóka. Ezáltal elkerülhető a szigetelő anyag *> esetleges repedezése, másrészt a megömiesztett fém jobban fog tapadni a szigetelő anyag felületéhez. A találmány egy példaképpeni alkalmazásánál a megömiesztett fémet oly módon 45 visszük be a szigetelő cső pl. poircelláncső üregébe, hogy a pórcelláncsövet bemártjuk a megömiesztett fémbe. A porcelláncsői belső felületi egyenetlenségei, valamint a felületi tapadás miatt a fém nem fog ki- 50 folyni a porcelláncső üregéből, hanem kiemelés után abban megdermed. Amennyiben, ä szigetelő cső végét kitöltő fém külsői felületének határozott alakot akarunk adini, akkor ismert eljárások, pl. for- 55 máiba öntés, vagy formába sajtolás stb. segítségével vihetjük a megömiesztett fémet az üregbe. A találmány szerinti eljárás egy más példaképem foganatosításánál a szigetelő 60 cső üregét két végén kitöltő fémtömegekhez az áramelvezetésre szolgáló fémhuzalt ismert eljárások segítségével, pl. forrasztáissal, hegesztéssel stb. rögzíthetjük. Az áramelvezetésre szolgáló huzaloknak 65 egy más, példaképpeni rögzítési módja, amikor a huzalokat a szigetélő cső üregét kitöltő fémbe, annak még folyós állapotában bedugjuk. Megdermedés után tökéletes megfogás jön létre. 70 A találmány szerinti eljárásnak egy további egyszerűsítését érhetjük el példaképien oly módon, hogy magát az árámV elvezetésre szolgáló huzalt omlasztjuk meg egy szakaszon, majd befolyatjuk a szi- 75 getelő cső végébe, és még megdermedés előtt a huzalnak szilárd szakaszát is bedugva az üreget kitöltő megömiesztett