122530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós fertőtlenítőszerek előállítására

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123530. SZÁM IV/h/2. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — Seh. 5677. ALAPSZÁM. Eljárás tartós fertőtlenítő szerek előállítására. Schoenberg' Gusztáv vegyész, Basel. A bejelentés napja 1938. évi június hó 8-ika. Ismeretes rodánsók vizes, savakkal vagy savanyú sókkal elegyített oldatainak fertőtlenítőszerként való használata. ; Vizes rodánsóoldatoknak savakkal vagy & savanyú sókkal való összehozásánál azonban az; a hátrány áll elő, hogy az oldatokból rövid ide multán kénhidrogén fejlődik, s ilymódon az oldatok savtartalma •, állás közben ennek megfelelően állandóan 10 csökken. Kitűnt, hogy e hátrányt elkerülhetjük, ha e fertőtlenítőszerek, illetve kész oldataik előállításakor egész csekély mennyiségű oly fémeket és/vagy fémvegyület eket 15 adagolunk, melyek a 'kénhidrogénfejlődést megakadályozzák. Ilyen hozaganyagokként olyan anyagok j önnek tekintet be, melyek fémkomponense savakban nehezen oldható szulfideket képezhet, mint 20 pl. réz, ezüst, higany, bizmut, clom és ezek vegyületei, továbbá molibdénsav és bizonyos mértékben a krómszeszkvioxid, míg oly anyagok, mint a titán.. sav, vanadiumsav, uranoxid, mangánoxid 35 vagy cériumoxid a kénhidrogénképződést nem képesek megakadályozni. A szóbanforgó fémeknek és/vagy fétovegyületeknek a találmány szerint adagolandó : mennyiségei megfelelnek a katalizátorok 30 adagolásánál általában szokásos mennyiségeknek, azaz az alkalmazott rodanid és az oldatban savanyúan reagáló vagy savat leadó anyagok mennyiségére vonat:, koztatva legfeljebb 1 súlyszázalékot kiás tevő mennyiségeket használunk; ezek tehát lényegesen kisebb mennyiségek, mint amelyek a felhasznált rodanidek átalakítására sztöchiometrikiis arányban szükségesek volnának. Ismeretes már rodanvegyületek és réz- ÍQ-vegyületek keverékének vetcmagcsávázószerként való alkalmazása. E szerint a rodán- és réz vegyület eket sztöchiometrikus arányban alkalmazzák, úgyhogy oldatokból rézrodanür válhatik ki. Azt a 45. hatást, amelyről a találmány szerinti eljárásról szó van, nevezetesen a rodánsóoidatoknak savakkal vagy savanyú sókkal való elegyítésekor gyorsan fellépő kénhidrogénképződés megakadályozását 50» vagy késleltetését az ismeretes eljárásnál nem ismerték fel és nem is törekedtek erre. Savak vagy savanyú sók hozzáadásáról a rodánvegyületekhez ott általában egyáltalában nincsen szó. Csupán egy 55 helyen van megemlítve, hogy a rézrodanür időelőtti kiválása redukálószerek távollétében savak vagy savanyú sók adagolásával elkerülhető, vagy késleltethető. Azt azonban, hogy emellett a se rézvegyületek képesek volnának a kénhidrogénfejlődést megakadályozni, ugyancsak nem ismerték fel. A találmány szerinti eljárás hatását az alanti összehasonlító példák kapcsán ^ ismertetem: 1. Ha 25 g nátriumrodanidot, 25 ,,, káliumbiszulfátot, 450 ,, vizet, 7o> 500 ,, oldatra feloldunk, úgy egy ilyen 10%-os oldat már egy vagy kétnapi állás után kellemetlen kén-