122503. lajstromszámú szabadalom • Élesen körülhatárolt égőfoltnak katóddsugárcsövekben való előállításához alkalmas elektródaelrendezés, különösen távolbalátási célokra

Megjelent 1939. évi december lió 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BIEOSA& SZABADALMI LEIRAS 133503. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — T. 6090. ALAPSZÁM. Élesen körülhatárolt égöfoltnak katódsugárcsövekben való előállításához alkalmas elektródaelrendezés, különösen távolbalátási célokra. Telefunken Gesellschaft fttr drahtlose Telegraphie m. t>. H., Berlin. A bejelentés napja 1937. évi december hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 24-ike. Katódsugárcsövekben, különösen távolbalátó berendezésekhez való távolbalátó csövekben megvain a lehetősége annak, hogy az elektronsugárnyaláb elektróda nyílásán 5 való áthaladásakor szekunderelektronokat vált ki, feltéve, hogy az elektronsugárnyaláb keresztmetszete egyenlő, vagy nagyobb, mint az elcklródainyílás átmérője. Ezek a szekunderelektronok a sugármenetben za_ 10 varóan hátinak, mert kiváltásuk helyén, a primerelektronokkal szemben csak alig néhány Volt sebességük van, úgyhogy azok a sugármenetben a kiváltás helye mögött fekvői elektronlenese behatására i más távolságú gyújtópontban gyűlnek öszsze, mint a primerelektronok. Ha az anlített elektronlenese úgy van beállítva, illetőileg úgy van elrendezve, hogy a világi Leer nyom, vagy a leképzésre való más felü-20 tólen a primerelektronok égőifoltot létesítenek, úgy ez az égőifolt a nem ebben a gyújtópontban összegyűjtött szekaiiderelektronok behatása következtében elmosódott. 25 Ennek a hátránynak kiküszöbölése végett eljártak már úgy, hogy a kisütőipályában, leképező elektron-optikai rendszer előitt levő, eleklronsugárhyalábot határoló- vezetői részeiket, különösen leképie-30 zendő rekeszeket úgy képezték ki, hogy azok szekunderelektronokat a lehetőség szerint ne adjanak le és/vagy ilyen rekeszek közelében a sugárnyalábot szorosan határoló, a szekunderelektronokat lefogó 35 rekeszeket alkalmaztak. Ezzel a megoldással ugyan a kitűzött cél elérhető, annak azonban hátrányai vannak. Ha például a fent javasolt, szekunderelektron lefogó rekeszt a leképezendő rekesz közeiébein alkalmazzuk, akkor a lefogó rekesz nyí- 40> lásában, e rekesz és a legközelebbi, más potenciálra kapcsolt elektróda között kis lencse "keletkezik, melyet ezenkívül széléig a katódsugárnyaláb kitölt, úgyhogy hibás leképezést kapunk. Mivel a lefogó- 45 rekeszt szorosan a sugárnyalább mellé kell fektetnünk, anélkül azonban, hogy azt a sugarak érnék, másrészt pedig a sugárnyaláb nyílása moduláció közben könnyen nő, vagy csökken, megtörténhet az az eset, 50-hogy a lefogórekeszt a sugárnyaláb nyílásának növekedésekor elektronok érik és az maga is szekunderelektronokat ad le. Ezeket a hátrányokat a találmány szerinti megoldásnál kiküszöböljük. 55-A találmány érteimébein az elektronok haladása irányában tekintve a leképezendő ernyő mögött oly elektródát rendezünk el, amely egy vagy több további, az elektronok haladási irányát tekintve, az 60 említett első elektródára következő, pozitív potenciálú elektródáknak a leképezendő rekesznyílásra vonatkoztatott áthatását oly miértekben csökkenti, hogy a leképezendő! rekesznyíláson kiváltott szekun- 65' derelektronok ott visiszatarliaitnak. A találmány lényegét a rajz kapcsán magyarázzuk, amelynek ábrája példaként! kivitelt mutat. Az (1) katódából kilépő elektronok laz; (1, 2) és (3) elektródák által 70' meghatározott mező befolyása alatt a (3) elektródái (10) nyílása felé haladnák,