122446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gabona és más magvak megőrlésére
Megjelent 1939. évi decembei- lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI %SJ§JK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1324:4:6. SZÁM. X/Í. OSZTÁLY. Z. 2172. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék gabona és más magvak megőrlésére. Zathureczky Eleniér gépszerkesztő, Wieii-ben. A bejelentés napja 1938. évi május hó 12-ike. Osztrák elsőbbsége 1937. évi május hó 15-ike. A találmány gabona és más magvak megőrlését célzó eljárásra és készülékre vonatkozik, melynél a megőrlendő anyag röpítőtagok (szórókarok) segélyével üt-5 közőlapokra lesz röpítve. Ismeretes nevezett módon zabot hántolni és hántolt gabonát, tehát a magbelet felaprítani, a töredéket szitálni és a nagyobb darabokat egy további röpítésnek alávetni. ÍO Nem új továbbá, terményt röpítés által úgy megőrölni, hogy a héj a msgbelről (endosperma) nagyleveles alakban leválik s darára és lisztre törik. Ezen utóbbi eljárásnál kitűnt, hogy a kiakná-15 zás és a termékek minősége attól függ, hogy milyen módon lett az őrlemény az ütközőíapokra röpítve. A héj annál nagyobb darabokból áll és a darahozam annál magasabb, minél kevesebb ütődés-20 nek lett az anyag, főképen a mar röpített anyag, a héjat a magbéltől elválasztani és az utóbbit felaprózni célzó, ugyanazon munkamenetben kitéve. A találmány szerinti eljárásnál ezt azáltal érjük 25 el, hogy a röpített anyag magbélrészre (darára és lisztre) és héjra, előnyösen tiszta és még magbélrészt tartó héjra lesz választva s a még magbélrészeket tartó héj legalább egy további, az előző-30 höz hasonló röpítésnek lesz alávetve, hogy a még rajtatapadó magbélrészek leváljanak róla. A tiszta és a még magbélrészeket tartó héj a szabad magbélrészektől (dara, derce, liszt) szitálással 35 különíthető el, míg a még magbélrészeket tartó héjnak a tiszta héjtól való elválasztása légáramlattal vagy a fajsúlykülönbség másnemű felhasználásával történik. Ez a munkamenet azt idézi elő, hogy 40 a törékeny magbélfői nagyobbára megszabadított és elkülönített héj eredeti rugalmassága folytán az ütközőlapokra való csapódása alkalmával tovább nemhogy nem törik — s a róla lepattanó 45 apróbb részektől eltekintve, nagyságát lényegileg megtartja —, de összehajlik, miáltal a még rajta tapadó magbélrészek leválnak róla. Ez a módszer, hogy a röpített anyagot tiszta héjra, még magbél- E0 részeket tartó héjra és magbélrészre osztjuk s a tiszta és magbélrészeket tartó héjakat együtt, vagy csak az utóbbiakat egyedül egy újbóli röpítésnek vetjük alá^ lehetségessé teszi, hogy a friss magokat g5 a héjakkal egyidejűleg őrölhetjük meg. Ezáltal lehetővé válik egyetlen géppel a legmesszebbmenő dara-, illetve lisztkiaknázás. A megér len dő anyagnak és annak a 60 magbélnek a tulajdonsága szerint, amely a már röpített és ezáltal felpattant héjon még rajta maradt, esetleg előnyös lehet a héjak további megdolgozását célzó röpítésnél az ütközőerő nagyságát meg- ^ változtatni. Ezen erő nagyságának a szabályozását előnyösen vagy a vezetőtagok alakjának, vagy a röpút hosszúságának, vagy a vezetőútnak, azaz azon út hosszának a megváltoztatásával lehet 70 elérni, amelyet az anyag a vezetőtagokon a gép közepéből az elrepülési pontig megtesz. Mivel tartós üzemben az őrlemény a vezetőtagokon állandóan ugyanazon a 75 sávon fut keresztül, hosszabb idő múlva ez a sáv kopás következtében az őrlemény tovamozgását illetően kedvezőt-