122441. lajstromszámú szabadalom • Fúvókaelrendezés befecskendezéses égési erőgépekhez

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Ä^HÄ SZABADALMI BÍRÓSÁGI SZABADALMI LEÍRÁS 1 22441. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — S. 17676. ALAPSZÁM. Fúvókaelrendezés befecskendezéses égési erőgépekhez. Société Anonyme Adolphe Saurer cég-, Arbon (Srájc). A bejelentés napja 1938. évi december hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1938. évi január hó 11-ike. Befecskendezéses -égési erőgépeknél tudvalevőleg ügyelni kell arra, hogy a fúvókát oly hidegen tartsuk, hogy egyrészt a fuvékanyílások elkormozódását elkerüljük, másrészt pedig a befecskendezendő égési 5 anyag ©Ipárolgását a fuvókatestbeu lehetetlenné tegyük. Minthogy a fuvókalest hűlővizes hűtése gyakran nem elegendő, azt ajánlották, hogy a fúvókának az égési tér felé eső homlok-10 felülete és a hengerfejnek e íuvókavéget körülvevő fala közé jc> hővezető anyagból készült közdarabot kell iktatni, mely a fúvóka homlokfelületét az égési tér felé részben elfedi és annak következtében, hogy 15 az a fuvókához és a faihoz fokszik, a fuvókától hőt von el és ezt közvetlenül a hengertéjinek adja át. A fúvókát hidegen tartó ilyen eszközt azonban nem használhatunk olyan befecskedezéses égési erőgépek-20 nél, amelyeknél a fúvókának a különleges befecskendezési mód miatt az égési térbe kell nyúlnia. Olyan befecskendezéses égési erőgépeiknél, amelyeknél a fúvóka az égési térbe 25 nyúlik, azt ajánlották, hogy a fuvóikatesitiet egészen a fuvókatorkolat körzetéig valamely jó hővezető anyagú hüvellyel kell körülvenni, mely a hűtővíztéren áthalad és az égési tér falába van helyezve. A hüvely-S'O nek az égési tér felé eső; végét az égési tér falának az égési térig érő furatába helyezik, úgyhogy a forró gázok a hüvely homlokfalával érintkeznek. Ezzel aizonban a hüvely hűtőihatásának legnagyobb része 35 veszendőbe megy, mert a hüvely az égési térből sok hőt vesz fel. Ezt a hátrányt a találmány szerint úgy kerüljük el, hogy az égési tér falában az égési térig nem érői mélyedést at kalmár zunk, melynek leneké a hüvely fészkét 40 alkotja. A fúvóka csúcsa az égési tér falán át az égési térbe nyúlik és a jó hővezető anyagú hüvely homlokfalát az égési tér sokkal rosszabb hővezető anyagú fala az égési tér forró gázaitól el- 45 fedi. A hüvely tehát a fúvóka csúcsától átvett hőit a hűtővíz felé gyorsan elvonja, az égési térből azonban csak jelentéktelen hőmennyiséget vehet fel. A hüvely hűtőhatása ekként tetemesen javul, úgyhogy a50 hüvely meg nem engedhető magas hőmérsékletekre nem hevülhet fel. Oly célból, hogy hő átvitelét az égési tér forró falából — melyből a fúvóka kiáll — a hüvely homlokfelületére a liehe- 55 tőség szerint megakadályozzuk, a találmány szerint a mélyedés feneke és a hüvelynek az égési tér felé eső homlokfelülete közé rossz hővezető réteget helyezünk. Ekként a hő távozását a fuvókától a hüvelynek 60 a hűtőivíztérben fekvő része felé még jobban meggyorsítjuk. Minthogy a jó hővezető anyagú hüvely a hőit főként a fuvökatest támfielületei útján vezeti el, e felületeket célszerűen a 65 lehető legközellíebb kell hozni a fúvóka csúcsához. Ezt a találmány szerint akkor érjük el, ha a mélyedés feneke kúpfelületet alkot, mely az égési tér falának, melyből &. fúvóka kinyulikj támfelületéböl indul ki, 70 és ha a hüvelynek az égési tér felé esői., megfelelőien kúpos felületű végén a fuvökatest számára a mélyedésen belül levői támfelület van. Ekkor a támfelület csaknem közvetlenül csatlakozik az égési térbe nyúló 75 fuvókához, úgyhogy a fuvókától elvont hő távozása különösein gyors. A mellékelt rajz a találmány szerinti