122410. lajstromszámú szabadalom • Elégetőtér-elrendezés Diesel-motorokhoz

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁfi SZABADALMI LEIRAS 122410. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — M. 11417. ALAPSZÁM. Elégetőtér elrendezés Diesel-motorokhoz. * Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg- A.-G., Nürnberg*. A bejelentés napja 1938. évi november hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi november hó 8-ika. A főleg járművekhez alkalmazott gyorsjáratú, kis hengerátmérőjű Diesel-motoroknál szerkezeti szempontokból sokszor kívánatos a tüzelőanyagot befecskendező száj-5 csövet a hengerteaigelyera kívül és rézsútosan elrendezni már azért is, hogy elegendő hely maradjon egy-egy minél nagyobb be-és kibocsátó szelep számára és hogy a szájcs'ő a szeleptetőn kívül hozzáférhető le-10 gyen. Ebből bizonyos nehézségek adódnak az elégetőtér kialakításánál. Ha azt a hengerfedélben rendezzük él, pl. olyan sízokásos tölcsér alakjában, melynek legnagyobb átmérője a dugattyúhézagnál vam, 15 akkor a hengerfenóken levő szájeső olyam távol van a hengertértől, hogy nem lehet azt az erős áramlást, mely a dugattyútokét végén a levegőt azelégetőtérbe szorítja, a levegőinek a tüzelőanyaggal való elkever ésére az 20 egyébként ismeretes és kívánatos módon kihasználini. Ezért e célra légtárolókat és egyéb segédeszközöket vesznek igénybe. Ha másrészt az elégetőteret a dugattyúban rendezzük el, akkor a hengeríedél alsó 25 felülete táján fekvő száj csőből jövő tüzelőanyag-sugár ugyan jobban elkeverhető a löket végére tóluló< levegővel, de a szájcsőtengely és ezzel a tüzelőanyagfengeijy rézsútos helyzetéből kifolyólag az eddigi 30 tüzelőanyagtér-álakoknál egyenetlenül oszlott el a tüzelőanyag az elégetőtérben és a dugattyú kialakításánál nehézségek adódtak. Hangsúlyozandó, hogy itt kifejezetten el-35 égetőtérről van szó, tehát olyan térről, -mely a hengertérrel tág nyíláson közlekedik, ellentétben olyan tároló hatású kamrákkal, melyeket szűk fojtónyílás választ el a hengertől. Lehetne ugyan a száj csőrnek olyan beállításával, hogy tengelye 40 összeesik a hengertengellyel, vagy azzal legalább párhuzamosan áll, a nagyobb nehézségebet elhárítani, de akkor a rézsútosan álló szálcsőnek bevezetőleg említett előnyeiről kellene lemondanunk. 45 A találmány szerint a szóban forgó gépeknél, amelyeknél tehát a szájeső mindenekelőtt a henger tengelyén kívül, a fedélben és az elégetőtér a dugattyúban van beépítve, ahol a levegő a vázolt módon a 50 szájeső közelében keveredik a tüzelőanyaggal, az elégetőtérnek a dugattyú felső felületével lemetszett gömbalakja van, úgyhogy egyrészt az égési levegő elég közel és erőteljesen vezettetik a tüzelőanyag- 55 sugárhoz, másrészt pedig a nyílás nem hoz létre — ellentétben az ismeretes előkamrás gépekkel — számottevő fojtást. Maga a szájeső a (lemetszett) kiegészítő gömbsüveg felületén foglal helyet, feltété- 60 lezve, hogy a dugattyú véghelyaetében van. A gömbalakot először is azért választottuk, meint annál az; elégetőtérre nézve legkedvezőbb a felület és köbtartalom közöitti viszony. Magában véve ismeretes ugyan 65 ilyen okból gömbalakúra készíteni az elégetőteret, de dugattyúban ilyent nem alkalmaztak, ahol ebből különös előny származik, Ez ugyanis abbain áll, — s ez a második indoka a gömbalak választásának 70 — hogy a gömb az egyetlen test, mely! tetszőleges tengelyre vonatkoztatva változatlan forgási testnek mutatkozik és amelynél bármely síkmetszet köralakú s a gömbsüveg mindenütt azonos szöggel csatlako- 75 zik a metszés síkjához.