122264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénoxidnak a szokásos módon tisztított égési gázokból vízgőzkatalizissel való eltávolítására

2 133264, Szénoxidnak gázelegyekből való eltávolításánál kétfokozatos katalízis önmagában már ismeretes. Az ismeretes eljárásnál azonban az első fokozatban a 5 szénoxidot metánná hidrálják és a második fokozatban a szénoxid maradék részét az első fokozatban keletkezett vízgőzzel szénsavvá és hidrogénné alakítják át. Az ismeretes metánkatalizishez 10 azonban nyersgáz és a szokásos módon tisztított széngáz nem használható, mert a metánkatalizishez használt kontaktusanyagot a metánképződést előidéző katalitikus hatás tekintetében már csekély 15 mennyiségű kén megmérgezi. E körülmény miatt az ismeretes eljárásnál a kiindulási gázt alaposan tovább kell tisztítani, különösen a szervesen kötött kéntől kell megszabadítani. Ezzel szemben 20 a találmány szerinti eljárás lényeges előnye, hogy szerves' kénvegyületeket tartalmazó kiindulási gáz használható a vízgőzkatalizishez. Az oxigénnek az előzőkben említett 25 elégése az előkontaktuson egyrészt azt a hatást eredményezi, hogy a főkontaktusanyagnak zavaró termékek képződése már nem árthat és így élettartama nagyobb, másrészt hőmérséklet emelkedés 30 érhető el. Ha a friss gáz hőkicserélő készülékben az eltávozó gázzal való előmelegítés útján pl. 290 C° hőmérsékletre hozható, akkor az oxigén elégetésével 350 C° hőmérséklet érhető el. 35 A hőkicserélésnek kellő hőmérsékletkülönbséggel való foganatosítása végett tehát az önmagában szénoxidnak vízzel szénsavvá való exotermikus átalakítása útján elért hőmérsékletkülönbség a gáz-40 ban tartalmazott oxigén járulékos elégetése folytán fokozható. Az eltávozó gáz és a friss gáz hőmérséklete között 60—100 C° különbség elérése végett 6— 7% szénoxidtartalmú széngáz használa-45 tánál az elkerülhetetlen hősugárzás figyelembevételével pl. 0"2—0"6 térfogatszázalék oxigén járulékos elégetése szükséges. Az oxigéntartalmat tehát a kívánt előmelegítés szerint szabályozzuk. Az oxi-50 géntartalom tehát már nem káros, mint az ismeretes eljárásnál, hanem a hőgazdaságosság szabályozása szempontjából kívánatos. A találmány szerinti eljárás előnyös 55foganatosítási módjánál a járulékos előmelegítést a gáznak vízgőzzel való telíése és a fökontaktus-anyaggal való kezelése között foganatosítjuk. Ebben az esetben a vízgőz a gázzal együtt halad a hőkicserélő készüléken át és így elő- 60 melegíthető. Nem minden esetben szükséges, hogy a friss gázt a kontaktus-anyaggal hőkicserlő készülékben melegítsük elő. így pl. az üzemben gyakran rendelkezésre 65 állanak 400—500 C° hőmérsékletű forró gázok, amelyek a gáz felhevítéséhez használhatók. Ily esetben nem szükséges, hogy a friss gázhoz fölös járulékos oxigénmennyiséget adjunk, mert a forró gázzal 70 való felhevítés útján ugyanazokat a hőmérsékleti viszonyokat érjük el, mint abban az esetben, amikor az előkontaktus-anyagon csak azt az oxigénmennyiséget égetjük el, amely önmagában a 75 száraz szárításhoz szükséges. A konvertált gázt az elosztó-csőhálózatba való vezetése előtt előnyösen további feltárásnak vethetjük alá. így pl. a kénhidrogén, benzolszénhidrogének, 80 szénsav, rtedvesség és más alkatelemek, úgymint etilén, kisebb vagy nagyobb tökéletességgel eltávolíthatók, amihez önmagában ismeretes segédanyagok és munkafolyamatok használhatók. 85 A réztartalmú előkontaktus-anyag, pl. horzsakőnek réznitráttal való telítésével, rézoxidnak a nitrogénoxidoktól való megszabadításával és redukálásával állítható elő. go Foganatosítási példa: Benzoltartalmú és egyébként szokásos összetételű széngázt, amelynek CO-tartalma 6"5%, ismeretes módon, vastartalmú tisztítóanyagokkal a H2

S-től megszabadítjuk, gr, mikoris a gázhoz levegőt vagy oxigént olyan fölös mennyiségben adunk, hogy a keletkező gáz oxigéntartalma 0.4%. A gázt köbméterenként 350 gramm H2

0-val telítjük és hőkicserélő készülékben ion 300 C° hőmérsékletre hevítjük. A gázt ezután kontaktuskemencében először réztartalmú kontaktus-anyagon vezetjük át. Közben az oxigén teljesen elég és a gáz hőmérséklete 360 C°-ra emelkedik. Ezt ior> követőleg a gázt vaskrómtartalmú kontaktus-anyagon vezetjük át, mikoris a gáz az első kontaktus-anyagrétegben 400 C° hőmérsékletre melegszik fel. Vízgőz vagy kondenzált víz hozzáadásával no a gáznak a második kontaktus-anyagrétegbe való belépése előtt a reakcióelegy hőmérsékletét 375 C°-ra csökkentjük, hogy a vízgázegyensúly ennél a hőmérsékletnél az említett rétegben beáll- 115 hasson. A kész konvertált gáz a kon-