122261. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgófényképeknek folytonos egyenletes mozgású filmekről való vetítésére, illetve ilyen filmre való felvételére

Megjelent 19S9. évi december hő 1-én. MAGYAR KIRÁLYI W^SÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123261. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — JB. 13961. ALAPSZÁM. Készülék mozgófényképeknek folytonos egyenletes mozgású filmről való vetítésre, illetve ilyen filmre való felvételére. Brenner Sándor villanyszerelő, Piszke. A. bejelentés napja 1937. évi október hó 5-ike. A.z eddigi film ve UM berendezések közül a legelterjedtebb az ú. n. máltai-keresztes vetítőgép volt, melynél a filmszaljg szakaszos mozgást végzett, aholis a ve-5 títés a mozgási, szakaszok közötti nyugalmi idő1 közökben, tehát valójában álló filmről ment végbe, míg a film (ovamozgása alatt a vetítés szünetelt. Ennek, a módszernek az a két nagy hátránya volt, hogy egyrészt 10 az aránylag hosszú vetítési szünetek miatt a vetített kép rezgett és így a nézőikre fiziológiailag károsan hatott, másrészt a í'itmsizalagot a szakaszosan mozgató szerkezet állandóan rángatta, minek folytán 15 a szalag aránylag gyorsan tönkrement (lyukazásai kikoptak, ill. a szalag gyakran elszakadt) , Ezeknek a hátrányoknak kiküszöbölése végett már eddigelé is szerkesztettek olyan 20 vetítőkészülékeket, melyeknél a filmszalag folytonos egyenletes mozgást végzett és ezzel kapcsolatban az állókép létesítésére a film szalaggál szinkron mozgatású kiegyenlítő optikai elemeket alkalmaztak. Azon-25 ban ezek a vetítőkészülékek annyira bonyolultak, költségesek, át nem tekinthetők és részben pontatlanok voltak, hogy a gyakorlati alkalm.azasiu.kra nem kerülhetett a sor. Ennélfagva. a fent vázolt hátrányok SU ellenére is mind. a mai napig a filmszalagot szakaszosan mozgató, máltai-keresztes vetítő gépeket voltak kénytelenek alkalmazni. A találmány szerinti vetítőkészülék fo.ly-Sb lo.no$ egyenletes mozgású filmről aránylag egyszerű eszközökkel, a gyakorlati követelményeknek teljesen megfelelően létesít álló képet, Ezt úgy érjük el, hogy a filmet átvilágító fénysugarak útjában két oly fény visszaverő optikai elemet, pl. sík tük- 40 rőt vagy iükörprizmát helyezünk el, melyek a filmszalag sebességével arányos sebességgel, egyenes vonalú an és egymással egyidejűleg úgy mozognak előre, hogy a film és a vetíliőernyő között a visszavert 45 fénysugarak úthossza állandó marad. így a mozgó optikai elembői kilépő fénynyaláb már álló képet ad. A találmány fénytani magyarázatát az alábbiakban a rajz 1—3. ábrái alapján .^0 közöljük. A filmről jövő (a) fénysugár a csupán irányító, első, helytálló (1) síktükrön, majd az (a') helyzetben lévő, találmánybeli (3) és (4) síktükrökön visszaverődve, a helytálló (2) síktükörre vető- 55 dik, melyről a fénysugár az (e) irányban verődik vissza, a vetítőernyő felé. A tovamozgó filmről jövő, további (b), illetve (c) fénysugár az, alább leírt módon ai( b')- illetve (c'j helyzetbe eílőireinozgaió (3) és (4) 60 síktükrökön visszaverődve, ugyancsak aiz (e) irányban, vagyis az (a) fénysugárral egybeesőién halad tovább. Világos, bogy ha azalatt, mialatt valamely, kezdetben az (a) fénysugár útjába eső; képpont a (b), il- 65 lelve (c) fénysugár útjában mozog el, azalatt a (3) és (4) síktükrök az (a') helyzetből a (b'), illetve (c') helyzetbe jutnak, akkor e pont képe állandóan az (e). irányba esik, vagyis az az (e) fénysugár 70 útjában elhelyezett ernyőin, mint álló képpont jelenik meg. A 2. ábra az 1. ábrával fénytanilag azonos hatású megoldást szemléltei, mely az előbbitől csupán abban kü-