122176. lajstromszámú szabadalom • Csaphüvely és berendezés ennek rögzítésére

2 132176. (x) hüvelynek négy (1, 2, 3, 4) hosszhasí­téka van (4. és 5. ábrák), melyek felváltva a hüvely (6) illetve (7) homlokoldalából indulnak ki és egymást (m) hosszban túl-5 fedik (2. ábra). A (6) homlokoldalból ki­induló (1) és (3) hasíték egymással szem­ben van és ugyancsak egymással szemben van a (7) homlokoldalból kiinduló (2) és (4) hasíték. A hasítékok a (6, 7) homlok-10 oldalaktól (n) távolságban végződnek úgy, hogy az (a) hüvely az (1, 2, 3, 4) hasítékok ellenére is könnyen kezelhető egészet alkot. A hasítékos (x) hüvely külső palástja 15 sima vagy pedig horogalakú (8) zeg-zugok lehetnek rajta (2. ábra). A hasítékos (x) hüvely belső (10) palástfelülete ku.pfelü­letként van kialakítva, mely egyenletes kupossággal a hüvely egész hosszára ki-20 terjed. Ez a kuposság az (y) feszítöcsap (12) külső felülete kuposságának felel meg. Az (y) feszítőcsapnak vjáigligmenő (14) furata van; a furat faliának egész* belső felületén vagy pedig csak egy részén a 25 (14') csavarmenetek vannak (1-, 3. ábra). A kúpos (y) feszítesap szerkezeti hossza célszerűen kisebb, mint a hasítékos (x) hüvely hossza úgy, hogy a hasítékos (x) hüvely feszítetten helyzetében az (y) 30 feszítőcsap aránylag csak kicsiny (a) da­rabon áll ki a hasítékos (x) hüvelyből (11. ábra) és az anyagban, melyben az (y, x) csaphüvelyt meg kell erősítenünk, az (y, x) csaphüvoly felvételére való (z) 85 lyuknak csak ezzel a kicsiny (a) darabbal kell hosszabbnak lennie a hasítékos (x) hüvelynél. A hasítékos (x) hüvely kúpos belső (10) palástfelülete és az (y) feszítőcsapnak a 40 (10) felülettel együttműködő, külső (12) palástfelülete sima lebet; azonban e felü­letek egyikén vagy mindkettőn horjogalakú (15, 16) kiemelkedések is lehetnek. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (15, 45 16) kiemelkedések a kerület irányában haladnak a (10, 12) felületeken úgy, hogy a (15, 16) kiemelkedések aa (y) feszítőcsap minden beillesztett helyzetében hatnak. Négy (1, 2, 3, 4) hasíték helyett több 50 vagy kevesebb hasíték is lehet az (x) hüvelyein. Két hasíték elrendezése esetén az egyik pl. (1) hasíték a mellső (6) homlokifelületből, a másik pl. (2) hasíték a hátsó (7) homlokfelület-55 bői indul ki és túlhalad az (x) hü­vely közepén úgy hogy ajz (1, 2) hasí­tékok a kerületi irányban egymáson (m) hosszban túlhaladnak. Az (1, 2) nasítékok­nak egymáson való túlhaladása azért szükséges, hogy az (x) hüvely az (j) 60 feszítőcsap meghúzásakor az összes kereszt­metszeti szakaszokban sugárirányban ki­táguljon és ezáltal az (y, x) csaphüvely­nek a (z) furatba, a furat egész falazata mentén való beszorítása biztosíttassák. 65 A 6. ábra szerinti kiviteli alaknál az (x) hüvely palástján, egy-egy alkotóvonal mentén, (17, 17') illetve (1.8, 18') hasítékok vaunak, amelyek közül a (17, 1.8) hasíté­kok az (x) hüvely (6) homlokfelületéből, 70 a (17', 18') hasítékok pedig az (x) hüvely (7) homlokfelületéből indulnak ki és egy­mástól (n') távolságban végződnek, A (17, 17') illetve 08, 18') hasítékpárokhoiz képest eltolt helyzetben vannak az (x) hüvelyen 75 elreindeve a (19) középhasítéikoik. A (17,17') illetve (18, 18') has.íitékpárok és a (19) középhasítóik között (m') hosszban túl fedé­sek vannak. A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál az 80 (x) hüvelynek egyetlen (20) hasítéka van; ez a hasíték az (x) hüvely (6) homlokfelü­letétől a (7) homlokfelületig törjed, úgy, hogy az (x) hüvely a fal mind on kereszt­metszeti szakaszában egy helyen átvágott. 85 A 8—10. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (x) hüvelynek nyolc (21, 22 .... 28) hasítéka van; ezek közül négy (21, 23, 25, 27) hasíték a (6) homlokfeliilétből, a má­sik négy (22, 24, 26, 28) hasíték a (7) bom- 90 tokfelületből indul ki. A. (22, 24, 26, 28) hasítékok és a (21, 23, 25, 27) hasítékok egymást felváltják és a kerület irányá­ban egymást (m) hosszal túlfedik. Amint a 8. és 9. ábrából látható, a feszítésnél az 95 (x) hüvely terjedelme egyenletesen na­gyobbodik (lásd U hosszt a 8. ábrán és U' hosszt a 9. ábrán). Ekkor a (21, 22 28) hasítékok zárt végüktől nyitott végük felé tágulnak és pedig a (22, 24, 26, 28) 100 hasítékok az egyik oldal, a (21, 23, 25, 27) hasítékok pedig a másik oldal felé. Az (y, x) csaphüvelynek működési mód­ja a 11—14. ábrákból látható. Az (x) hü­velyt a lazán beül észtet (y) feszítőcsappal 105 együtt, mint ezt a 11. ábra szemlélteti, a (z) rögzítőlyukba dugjuk. Ha mármost az (y) fesaítőcsapot az (x) hüvelyben előre húzzuk, az (x) hüvely egyenletesen tágul és egész felületével iá (z) lyuk belső fala- 110 hoz szorul (1.3. és 14. ábra). Az (y) feszítő­csap (12) külső felületén levő (16) emelke­déseknek az (x) hüvely (10) belső felüle­tién levő (15) emelkedésekbe való kapcso­lódása biztosítja az (y) feszítőcsapnak az 115 egyszer megadott szorítóhelyzetet és pe-

Next

/
Thumbnails
Contents