122163. lajstromszámú szabadalom • Jelzőkészülék
133163. modulálófeszültségek a (68, 70, 46) áramkörön át fejtik ki hatásukat, amennyiben a (44) cső anódján lévő feszültség amplitúdóját modulálják és így a (40) rezgés-5 keltőből a (44) csőbe jutó rezgések amplitúdómodulációját eszközlik. Ezeknek a modulált amplitúdójú feszültségeknek fázisa (55)-ben, (58)-ban stb. eltolódik, amint fent leírtuk és a (4) cső (10) 10 anódájával összekötött (ZA) impedancia mentén ÁFVP feszültségeket létesít. A (ZA) impedancia vagy annak egy része mentén megjelenő ÁFVP feszültségek tetszésszerinti módon felhasznál-15 hatók. Például azok modulációs célokra alkalmazhatók, mely esetben a modulációs frekvenciájú (76) erősítőbe, majd onnan a (78) modulátorba vezethetők, hogy ott a (80) rezgéskeltőből érkező 20 állandó frekvenciájú nagyfrekvenciájú rezgéseket modulálják. A (78) modulátor a modulált nagyfrekvenciájú rezgéseket k fel is erősíti, innen a felerősített rezgések I a (80) kisugárzórendszerbe vagy a (81) 15 átviteli vonalba jutnak. m Az 5. és az előző ábrákon látható (4) r elektroncsőben a cső kimenőteljesítményét úgy növelhetjük, hogy a (10) ütközési anódákkal szomszédos második 30 (90) anódát alkalmazunk. A gyakorlatban a (90) anóda a csőbe helyezett vezető elem vagy a cső burkolatára felvitt bevonat lehel. A (90) elektródát a (91) áramforrás útján a (10) elektródákra felvitt f eszült-35 légeknél pozitívabb feszültségen tartjuk. A. (91) áramforrás és a (10) elektródával összekötött áramforrás tetszésszerinti típusú lehet és a gyakorlatban egyesíthető is. A (90) anóda vagy gyüjtőelektróda a 40 (10) ütközési anódáról a szekunderemisszió jelensége folytán kisugárzott izekundérelektrónokat gyűjti, amely jelenség akkor lép fel, ha a sugár primerelektronjai az ütközési anódát érik. A (90) 45 elektróda egyúttal a csőben lévő szabad elektronokat is összegyűjti, amelyek száma tekintélyes lehet, ha a (10) elektródák "ácsok vagy hálók. A (90) elektróda a bemutatott különleges kialakításnál a 50 két (10) elektródát és a (Za ) impedanciát magában foglaló áramkör árampályájában fekszik és minthogy a szekunderemisszió a priméremissziónál nagyobbá tehető, a kimenőáram ez úton nyilván-55 valóan növelhető. Ha ezt a kívánt mérékben eszközöljük, akkor a (Za ) áramköré és a (78) modulátor közötti fokozatok számát lényegesen csökkenthetjük. Az ÁFVP rendszerű átvitel módosított alakjánál a teljes hosszúságú pontjelek 60 átvitele helyett, sokkal rövidebb éles impulzusokat viszünk át, mégpedig mindegyik pontjel kezdetén és végén. E módosított (olykor időzített impulzusátvitelnek nevezett) ÁFVP-rendszer működése 65 a találmány előnyös kiviteli alakjának fenti leírásából nyilvánvaló. Az ilyen rendszer sokkal szélesebb rádiófrekvenciájú pályát kíván, mint a fent leírt közönséges ÁFVP-rendszer, amelyhez 70 — ugyanazon hangfrekvenciasáv mellett — szintén a közönséges amplitúdómoduláció sávszélességének többszöröse szükséges, továbbá különleges vevőkészüléket tesz szükségessé, míg a közönséges 75 ÁFVP-rendszer jele a szokásos amplitúdómodulációs vevővel felfogható, bár ennél a jelnek a zörejhez való viszonyában tekintélyes javulást csak akkor érünk el, ha a vevőkészülékben határolókat hasz- 80 nálunk. Ha azonban az adóba bevitt meghatározott átlagos teljesítményhez a szokásos ÁFVP-rendszer helyett rövid éles impulzusokat alkalmazunk, a jelnek a zörejhez való viszonya a vevőkészülék- 85 nél lényegesen nagyobb, mint a közönséges ÁFVP átviteli módszer esetén. A 6. ábra olyan elektronmodulátor ütközési anódájának kiviteli alakját mutatja, amely a fent ismertetett módosított 90 ÁFVP modulációt szolgáltatja. Ez az anóda gyakorlatilag ugyanolyan, mint az 1. és la. ábrán látható elektróda, azzal a különbséggel, hogy a két (14) és (16) szegmens közé harmadik (115) szegmens 95 van iktatva. A (115) elektróda a másik két szegmenstől villamosan független és a nagyfeszültségű egyenáramú forráshoz járulékos (ZB) csatoíóimpedanciával van kötve, amelynek mentén a rövid éles 100 impulzusokat tartalmazó kimenőenergia megjelenik. Amint az elektronáram pl. a (14) szegmensről a (16) szegmensre megy át, először a (115) szegmenshez ütközik és a jós (ZB) impedancia mentén állandó tartamú, rövid, éles impulzust kelt az elektronáram bármilyen sugárirányú helyzetében. Hasonlóképen, ha az elektronáram a (16) szegmensről a (14) szegmensre megy át, 110 szintén rövid éles impulzus lép fel, úgyhogy a szokásos ÁFVP impulzusok mind- ' egyikét egyenlő t artamú rövid impulzusok előzik meg és követik. A hullám alakját a 7. ábra mutatja. 115
