122140. lajstromszámú szabadalom • Eljárás titándioxid előállítására

Mejrjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZARAIHUTT RIKÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123140. SZÁM. IV/f. (IV/h/l.) OSZTÁLY. — T, 61Ő8. ALAPSZÁM. Eljárás titándioxid előállítására. Titángesellschaft in. b. EL, Leverkusen. A bejelentés napja 1938. évi április hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 29-ike. Titándioxidot rendszerint titánsóoldat hjdrolitos kicsapásával állítják elő. E ki­csapás gyorsítása végett, valamint, hogy a végterméknek különleges tulajdonsá-5 gait pl. nagyobb festőképességét éijék ah e hjdrolitos kicsapást magszuszpen­íiók jelenlétében is végezték. Javasolták továbbá, hogy a hidrolízist kolloidok, kiváltképen kolloid titándioxid jelenléte­ié ben foganatosítsák. Magszuszpenziók használatával csupán a titántetrakloiid oldatainak hidrolízisével Í ikerült opti­mális festőképességű titánpigmentekhez jutni. Kolloidok alkalmazásánál mindig 15 oly szóiokból indultak ki, melyeket titán­izulfátoldatokból állítottak elő. Eme el­járások végtermékeinek nem volt opti­mális festőképessége. Ügy találtuk, hogy a hidrolízisnél oly áo magok hozzáadásával, melyek titán- és egyértékű anion vegyületének izodisz­perz szoljából állanak, titánsóoldatokból, mint titánkloridból, titánnitrátból, vala­mint kénsavas titánsóoldatokból is nagy 25 festőképességű titándioxidot kaphatunk. Az ilmenitből kénsavval való feltárással kapott vastartalmú titánszulfátoldatok ezekkel a magokkal szintén nagy festő­képességű pigmentet adnak. A magszólok 30 alőállítására egyértékű aniont tartalmazó titánsóoldatot, pl. titántetrakloiid-, titán­fluorid- vagy titánnitrátoldatot haszná­lunk. Eme oldatok töménységét vízzel úgy állítjuk be, hogy esetleg nyomás alatt 35 70 C° fölé való hevítéskor szól képződ­jék. Az oldatokat célszerűen literenként mintegy 10—15 g Ti02 tartalmúra hígít­juk. Ha effajta oldatot 70 C.° fölé melegí­tünk, az oldatban lévő titánvegyület kolloid szól állapotba megy át. A kapott 40 gyengén opalizáló szólok hosszú ideig el­tarthatok. A hidrolízisnél e szóiokhoz a ,.. titánsóoldatot alkalmas mennyiségben, célszerűen, lassan adjuk hozzá. A hozzá­adott oldatok mennyisége a titánsóoldat- 4í> tói függ. Például titántetraklorid-, nitrat­es -fluoiidoldatoknál a kicsapandó, titán­dioxid mennyiségének mintegy 5—98/o-át használjuk magként a fenti alakban, míg szulfátoldátoknál mintegy 9—12% mag- 50 szól szükséges. A hozzáadott oldat 'tö­ménységét gyakorlatilag mintegy 150 g Tí02 /l-re állítjuk be. Titánszulf|tolda- .,. toknál célszerűen mintegy 140 g TiOa /lj töménységet használunk. Ha a hidro- .55 lízist töltőanyagok, mint pl. BaS04 jelen­létében foganatosítjuk, akkor az eljárás­sal nagyértékű kompozíciós pigmentet kapunk. ; 0; ; 1. Példa. 60 1000 térfogatrész titántetrakloridolda­tot, melyet vízzel való hígítással literen­ként 15 g TiO2 tartalmúra hoztunk, 80— 85°-ra hevítünk és 10 percnyi hevítés után 1250 térfogatrész 150 g/l Ti02 -t 65 tartalmazó titántetrakloridoldatot adunk hozzá, majd forrádg hevítjük és y2 óráig forrásban tartjuk. A szokásos utókezelés­sel és izzítással oly pigmentet kapunk, mely a kereskedelemben szokásos titán- .70 dioxidféleségekkel összehasonlítva 20— 25%-al nagyobb festőképességű és meg­felelően nagyobb fedőképességű.

Next

/
Thumbnails
Contents