122138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasabbrendű alifás szénhidrogének szintézises előállítására

Megjelent 1939. éyi november hó 15-én. M A GIA K K TITA LYI ~'4|9HB-' ^ARAJHW BPlMf SZABADALMI LEÍRÁS 123138. SZÁM. Xl/b. OSZTÁLY. — S. It499. ALAPSZÁM. EJjérás magasabbrendti alifás szénhidrogének szintézisei! eiöánitásfcfa.. Studien- und Verwertungsgesellschaft j». b. #. eég Mülheim-Ruhr (Németország) A bejelentés napja 1938. évi július hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 31-ike. Ismeretes, hogy szénoxidból ós hidrogénből nagy nyomásokon és 400°-on, valamint ezt meghaladó hőmérsékleteken oxigéntartalmú vegyületek, pl. metanol és 5 szintol állíthatók elő. Ismeretesek továbbá olyan kísérletek is, melyekben vasnitrát elroncsolójával előállított vaskpmtaktusok alkalmazásával 10—15 atmoszféra nyomáson egyrészt oxigéntartalmú vein gyületek, másrészt szénhidrogének alkqtta termékeket kaptak. Ismeretes végül, hogy szénhidrogének szénoxidból és hidrogénből vaskontaktiusok alkalmazásával közönséges nyomáson is előállíthatók. Az 15 eddigi irodalmi adatok szerint vaskontaktusokkal légköri nyomáson dolgozva az alifás szénhidrogének összbozadéka a szónoxid és hidrogén keverékének minden köbméterére kb 8 napig kb 30—35 g, míg 20 ez idő múltán a katalizátorok még kisebb hozadékot adnak. A kicsapó/kontaktusok kai és elroncsolókQptaktusQikkal kapott hozadékok kb egyenlők voltak. (Brennstoffchemie, 16. kötet, 2. lap, 1935). Olyan 25 adatokat, melyek a légkörit meghaladó nyomáson, foganatosított üzem esetén mutatkozó nagyobb szénhidrQgénhpziadékokra vonatkoznak, az irodalomban nem találunk (Brennstoffchemie, 8. kötet, 167. 30 lap, 1927). Azt találtuk már most, hogy meglepően jó hozadékokat hosszú üzemszakaszokban nyomáson vaskontaktusokkal dolgozva is kaphatunk, ha az alábbi munkafeltótele-35 ket egymással kapcsoljuk: 320 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleteket, kicsapással előállított kontaktusokat és szénóxidnak és hidrogénnek vízgázhoz hasonló vagy ennél még nagyobb mennyiségű szénoxidot tartalmazó keverékeit kell alkal- 40 mázni. Ha pl. vas : réz = 4:1 viszonyt mutató vaskontaktusokat alkalmazunk, melyeket vaskloridnak, vasnitrátnak vagy más megfelelő vassónak oldatából kell előáUí- 15 tani és fölötte pl. 15 atm. nyomáson vízgázt (CO : H2 = kb 1:1) vezetünk el, akkor szilárd, cseppfolyós és könnyen cseppfolyósítható alifás szónhidrogénekből a gáz minden köbméterére 100 g-ot bősége- 50 sen elérő hozadékot kapunk, amikor is a kontaktusok teljesítőképességének csökkenése még hónapok múltán sem észlelhető. Ha szénoxidnak és hidrogénnek 3 : 2 viszonyú keverékét használjuk, akkor 55 szénhidrogénekből a szintézisgáz minden köbméterére 130—150 g-ot kapunk, míg szénoxidban még valamivel gazdagabb gáZikevieirékek, pl. 2 CO : H2 viszonyú gázok még valamivel nagyobb hozadéko- 00 kat adnak. Ha azonban a szénoxid : hidrogén = 1:2 (keverékgáz) viszonyt mutató, eddig legelőnyösebbnek tartott gázkeveréket az ismertetett feltételek mellett alkalmazzuk, akkor a legnagyobb elért 65 hozadék csupán 70 g volt. Kicsapással kapott vaskontaktus, fokozott nyomás, szénoxidban gazdag gáz és viszonylag alacsony hőmérséklet alkalmazásának kapcsolásával a vaskontak- 70 tusoknál eddig ismerteknél sokszorosan hosszabb üzeniszakaszűikpan szénhidrogéneknek sokszorosan nagyobb hozadékait kaptuk. A találmány szerint az eddigi