122129. lajstromszámú szabadalom • Feszítőkapcsolás, valamint eljárás és szerszám előállítására

Megjelent J 939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI %^S % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122129. SZÁM. VIII/c. (XVI/a.) OSZTÁLY. — H. 10348. ALAPSZÁM. Feszítőkapcsolás, valamint eljárás és szerszám előállítására. Heyner Willy és Henkel Hermann gyárosok B erlin-Ní ;uköln. A bejelentés napja 1938. évi május hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1938. évi április hó 21-ike. Javasolták már témcsavarmeneleknek vékony falemezekben vak) elrendezésénél a fémhüvelybe dugott anyának az előizete­sie,n furattal ellátott fában vagy más efféle 5 anyagban ütőszeg segítségével történő meg­erősítését. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy ez az eljárás csak olyan anyagoknál, kü­lönösen, lemezeiknél alkalmazható, meilyek-10 nek szilárdsága valamely megbatározott értéknél nagyobb. Ha azonban ezt az el­járást kisehb szilárdságú, illetőleg kifeje­zetten lágy anyagoknál akarjuk alkal­mazni, akkor olyan akadályok merülnek 15 fel, amelyeknek elhárítása csak különleges rendszabályokkal lehetséges. A találmány szerint e, fel adatot a mellékelt raj z kapcsán alább leírandó módon oldjuk meg. A feladat megoldásának gondolata a 20 fellépő nehézségek okának felismerésén alapul. Kitűnt ugyanis^ hogy lágy anyagok­nál az alkallmaizott üitöerő részben arra használódik fel, hogy a fémrészt, melyen a fémhüvely csúszik, az alatta levő; lágy 25 anyagba hajtsa be; eszerint tehát az erő egy része, deformációs: munkaként, az anyag összenyomására használódik fel és így a tulajdonképpeni cél szempontjából!, a fémhüvelynek a környező anyagba való 30 heverésére, veszendőibe: megy. A gyakor­lat továbbá azt mutatja, hogy a,z ütés megismétlése nem jár a kívánt ercdéninyel, mert a csúcsokat nem hajtja elég mélyen az anyagba (lemezbe). Ennek az eljárás-35 nak lágyabb anyagokra való kiterjesztése céljából az eljárást a következőkép foga­natosítjuk: Az (1) fémrészt (anyagrészt) és az (5) fémhüvelyt nem helyezzük a lemezben előzetesen kifúrt lyukba, hanem egy (16) 40 felvételi csavarra csavarjuk. Ezt a fel­vételi csavart a nagy szilárdságú, célsze­rűen acélból készült (17) hüvelyben erő­sítjük meg oly módon, hogy a (16) csa­vart a (18) szeg segítségé vei slzfilárdan 45 összekötjük a (17) acélhüveilyel. A felvételi csavar átmérőjét alsó végénél úgy választ­juk meg, hogy az (5) fémhüvely, melynek az a rendeltetése!, hogy az (1) fémrészt a lágy anyagból való lemezzel összekap- 50 csolja, a felvételi csavart körülfogja. A (16) felvételi csavaron, az (5) fémhüvely felett, a felvételi csavartól és a (17) acél­hüvely belső felületétől vezetve, a hengeres (19) sulyok csúszik, melynek löketét a raj- 55 zon látható módom a (20) csappal hatá­roljuk. A (19) sulykot úgy mozgatjuk, hogy katapácccsal ütést mérünk a (21) üllőre. Ez az üllő a (17) acélhenger felső, üreges terében, a henger belsői felületén 60 vezetődik és löketét, a (19) sulyokhoz ha­sonlóan, az acélhengerben szilárdan meg­erősített acélcsap határolja. A kalapács útján az üllővel közölt erőt három, a (17) acélhenger közbelnsőí falában elcsúsztatha- 65 tóan vezetett (22) acélszeg viszi át a (19) sulyokra. Az acélhengernek alsó, a lemez felé fordult oldalán karimaalakú széles (23) felülete van. A fémrésznek a lágy lemezben való 70 megerősítései céljából az (5) fémhüvelyt az (1) fémrészre toljuk, úgyhogy az (5) hüvely élesre lerezselt (6) vége az (1) fémrész nagyobb átmérőjű, alsó (2) szé-

Next

/
Thumbnails
Contents