122104. lajstromszámú szabadalom • Altatóberendezés

9 1Ü52104. a (13) szelep nyílik. A (14) zsákból annak szónsavanhidridtartalma (kilélegzett le­vegő) távozik és aj (12) esőbe áramlik, ahol a nyitott (13) szelepen át beszívott friss 5 levegővel keveredve a (11) kamrán és a (10) csöveken át ,a (4) tartályba jut, amely­ben vatta van, amelyre a (19) csapból éter csepeg". A beteg belélegzése a keveréket arra készteti, hogy átáramolják a (4') tar-10 tályrészen és a (6) hálón át a (4) tartály alsó, szabad terébe a, (8) víztartály fölé jut, ahonnan a mlásiodik (4") tartályrészen, a (10') csöveken és a (11') kamrán át fel­felé áramlik és a (15') hajlékony belégző -15 tömlőbe, majd a nyitott (17') szelepen át a (16) álarchoz jut. Ilymódon a beteg szénsavanhidrid [a (14) zsákból], friss levegő Ca (13) szelep­ből] és túlhevített étergőzök Ca (4') és 20 (4") tartályrészekből] keverékét lélegzi be. Ez a keverék bizonyos mennyiségű ned­vességet is tartalmaz, amely a (8) víztar­tályból származik, utóbbit a fűtőtesten áthatoló (7) cső felmelegíti. Az így fcelet-25 kezett gőzt a (4) tartályban áramló keve­rék beszívja és így azzal keveredik. A 2. ábra szerinti megoldási alaknál az (1) vízkazán 'külalakja hasonló az 1. ábra szerinti kazánóhoz,, de a kazán itt a ka-30 zánfenékben levő (2) villamos ellenállá­sokon kívül középen még további (22) fűtőellenállásokat is tartalmaz, amelyek a (23, 24) csöveket fűtik, amelyek a 'kéi (26) és (27) kamrából a (28) keverőtérbe 85 vezetnek. Egy (22) ellenállás továbbá a (25) csövet is fűti, amelyből a|z étercsöp­pek a (27) kamrába hullanak. Ebben a kamráiban az, ótergőzök először kevered­nek friss levegővel és vízgőzökkel és e 40 célból a (27) kamra a (29) eső segítségével a (30) légszeleppel kapcsolódik, a (32) eső közvetítésével pedig a (31) víztartállyal áll összeköttetésben. E keverékrészek be­szívása a (36) szívócsövön keresztül a be-45 teg légzése révén történik, akinek álarcát a 2. ábrán nem tüntettük fel. A (36) eső a (28) kevierőtérben végződik. A (35) cső a kilégizőtömlővel kapcsolódik és e csövön nyújtható (33) zsák, valamint (34) szelep 50 van a friss levegő számára, amelyeknek ugyanaz a rendeltetése, mint az, 1. ábra szerinti berendezésnél. A különböző alj katrószek keveredési módja altatókeve­rékikéí enniél a második kiviteli alaknál 55 kissé eltérő. A szénsavanhidrid, amely a kilégzési szakaszokban a (38) zsákban ösz­steegyűlik, a belégzési szakiaszdkban abból ismét elszívódik és a (26) kamrában ke­veredik friss levegővel, amely szintén a belélegzés szívó hatása alatt áramlik be'60 a (34) szelepen keresztül. A (26) kamrából a ifriss levegő ós szénsavanhidrid keve­réke a (23) csövön keresztül amelyben e keveréket a (22) ellenállások egyike fel­melegíti, a (28) fő keverőtérbe Szívódik., 65 amelyben további kevenékreszek kevered­nek hozzá. Ezek az alkatrészeik, pl. éter, nedvesség és friss levgeő, amint már le­írtuk, a (27) kamrában már előkevered tek. A|z, éter beáramlása ebbe a kamrába 70 a beosztással ellátott (38) étertartályból a (25) csövön át történik. A (25) cső (37) felső vége kiszélesített és ablaka van, amelyen át a cseptpszabályozási hatásét megfigyelhetjük. A cseppeket a (39) ose- 75 pegtetőcsap szabályozza. Ezt a csepegtető­esapot a 3. ábra metszetben tünteti fel és ennek jellemzője a, Z-alakú (40) belső csatorna, amelybe a (41) tű kúpos csúcsa beállítás céljaiból oldalról többé vagy ke- 80 vósbé hatol be. A 4. ábra a berendezés részeként kettős szelepet tüntet fel, amely a (42) cső köz­vetítésével a beteg álarcával kapcsolódik. Ezen a csövön a légzési áram mindkét 85 irányban átmegy, am'ikoris felváltva zárja ós nyitja a (43) és (44) szelepet:. Ezek­hez a szelepekhez rugókra nincs szükség és nyugalmi állapotban mindkettőt saját súlya zárja. A (43) szelepet a kilégzési 90 áram, a (44) szelepet pedig a belégzési áram nyitja. Az altatóberendezés 2. ábra szerinti ki­viteli alakjának az az előnye, hogy na­gyobb lehetőség nyílik az egyes keverék- 95 alkatrészek hőmérsékletének egyéni sza­bályozására. Nyilvánvalóan számos más megoldás is lehetséges a találmány kere­tein belül és a berendezés egyes részei el is hagyhatók. így például a (8), illetve a (31) víztartály elmaradhat, minthogy a 100 nedvesség közvetlenül az (1) vizkazánból is vehető. A találmány szerinti altatóberendezés előnyei az ismert altatóberendezésekheiú viszonyítva a következők: 105 1. A betegnek kezdetben fellépő érzése, hogy megfullad, elmarad; 2. a tüdő hathatós szellőztetése, a beteg akaraterejének igénybevétele nélkül; 3. a mellső légzési utakat nem ingerli 110 (brochitis, pharyngitis, nyálkakiválás); 4. a beteg izgalmi időszaka elmarad; 5. a teljes narkótikus állapotot gyorsab ban érjük el; 6. a hasfalak teljesen lazák maradnak; 115

Next

/
Thumbnails
Contents