122083. lajstromszámú szabadalom • Fotocella-elektronokat emittáló elektródával

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI .? SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122088. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — E. 5323. ALAPSZÁM. Fotocella elektronokat emittáló elektródával. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaf, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi október hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 2-ika. Külső fényelektromos effektusú fotocellákat már ajánlottak, melyeknek nem fémesen vezető fotokatóda juk van, melyre segédefektroníorrásból elektronokat lövel-5 nek. Az ilyen fotocellánál a fotokatódára jutó elektronok íeigyülemlenek mert a fotokatóda nem fémes vezető. Túlcsekély erősségű vagy túlságosan nagy hullámhosszú fény nem elegendő arra, hogy a 10 fotókatód áról észrevehető elektronáramot váltson ki flyen fotokatódák anyagaként nemcsak félvezető pl. szelén alkalmas, hanem fém is, mely elegendően vékony, általában 0.01 15 mm-nél nem vastagaJbb oxidréteggel van borítva. Alkalmasak végül a szokásos módon összetett katódák mint pl. az ezüst-eézium céziumoxid-katóda, hacsak ©Ken a katód ák akként vannak kialakítva, 20 hogy azok a felületükre merőleges irányban nem rendelkeznek tisztán fémes vezetőképességgel. Sok esetben célszerű, ha a félvezető katódákat még valamely vékony, 0.01 mm-nél nem vastagabb szigetelőréteg-25 gel fedjük be. Az említett fém-oxid-katódák hordozójaként előnyösen alumíniumot használunk. Az elektronokat emittáló segédelektródát ismert módon alakíthatjuk ki elektron forrásként, ami előnyösen 30 oxidkatóda, fűtődrót vagy pedig közönséges fotokatóda lehet. Ilyen elrendezésnél magától értetődik, hogy a kívánt hatás elérésére a íotokatódára ütköző elektronoknak nem szabad 35 olyan sebességgel rendelkeziiiök, hogy a l'otokatódán kiváltott szekunderelektronok a feliitköző primérelektronok számát eleije vagy még meg is haladja, mert ebben az esetben az elektronoknak a fotokatódán való megkívánt felgyülemlése nem 40 történik meg. Minthogy egyébként a sugárgyűjtés szempontjából nem kívánatos, hogy túllassú elektronok legyenek a fotocellában, célszerű, ha a fotokatóda előtt pozitiv előfeszültségű rácsot vagy 45 hálót alkalmazunk, mely a segédelektródáról jövő gyors elektronokat annyira fékezi, hogy a fotokatódán észrevehető s^ekunderemisszió nem jön létre. Kitűnt, hogy fokozott hatást kapunk 00 olyan foto katódán ál, melynél a félvezetőréteget, csekély kilépési munkájú fémből álló fémaljzattól szigetelőréteg választja el. A találmány értelmében a legalsó réteg alkáli- vagy alkáliföldfémből áll. A szi- 55 getelőréteget, melyre pl. alumíniumoxid, eirkonoxid vagy kálciumfluorid alkalmas, a mezőerősség növelésére lehetőleg vékonyan alakítjuk ki. Kz a szigetelőréteg célszerűen nem vastagabb 10~* cm-nél. QQ Félvezetőként, jpjl. szelént alkalmazhatunk, mellyel a hosszú hulHámú sugá.rkörzetben jó érzékenységet érünk el. A félvezető rétegvastagságát célszerűen a fényátbocsájtás határ ájig növelhetjük, hogy 65 jó elnyelotési viszonyokat és ezzel nagy összemissziót érjünk el. Az elektróda hordozójaként a szigetelőréteget vagy a félvezetőréteget alakíthatjuk ki. Az elektróda előállítására tartó- 70 szerven önhordozóan megerősített vékony szigetelőrétegre vákuumban vagy csekély nyomású semleges gázközegben a fémréteget és a félvezetőréteget két oldalról fel-