122055. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozásra érzékeny berendezés
1220Ő5. 3 induktív, esetleg kapacitív ellenállásban létrejövő feszültségesés, amelynek nagyságát a rajta átfolyó áram nagysága határozza meg; az áram létesítésére vi-5 izoiit egy induktív és kapacitiv impedanciákból, valamint az említett ellenállásból álló periódusérzékeny kör alkalmazható. A c) alatti esetben ugyancsak egy ohmikus, induktív és kapacitív impedanciákto ból álló kör nyer alkalmazást, de a b) esettől eltérően a cél most nem egy pótvezérlőfeszültség létesítésére, hanem a i'eszültségérzékeny hajtóműnek az alkalmazott segédberendezésen keresztül való 15 táplálása. Ily segédberendezés igen sokféleképen, pl. az említett impedanciák sorbakapcsolásával nyerhető, amelynél az áramforrás az impedanciák eredő körének kapcsaira, a feszültségérzékeny be-20 rendezés pedig pl. az induktív impedancia kapcsaira van kapcsolva. Az ily módon kapcsolt segédberendezés a feszültségérzékeny hajtómű részére a periódusszámtól függő vezérlőfeszültséget szol-25 gáltat és következésképen annak perió•dusf üggését befolyásolj a. Az a), b) és c) alatti ismeretes megoldások hátránya, hogy a hivatkozott szabadalmak szerinti berendezés hajtó-30 müvével kapcsolatban alkalmazva, a szükséges újabb alkatrészek a teljes berendezés méreteit, súlyát, energiafogyasztását növelik és így annak gazdaságosságát csökkentik. 85 Atalálmány, mely e hátrányokat lényegesen csökkenti, elsősorban is azon a felismerésen alapszik, hogy a hivatkozott szabadalmak szerinti berendezés feszültségérzékeny hajtóműve, m'int ahogy az *° példaképen az 1. és 2. ábrákon fel van tüntetve, két részre éspedig egy periódusérzékenyrészre (a (p) tekercs áramkörére), ! ovábbá egy lényegileg nem periódusérzékenyrészre osztható, mely utóbbi részt *5 az 1. ábra szerinti elrendezésben a (q) tekercselés áramköre és a (d) divizor, a 2. ábra szerinti elrendezésben pedig a (q) tekercs képezi. A nem periódusérzékeny rész jellegzetes sajátsága, hogy változó 50 periódusszám esetén sem vonja maga után az alapfeszültségnek gyakorlati értelemben való megváltozását, úgyhogy egyedül a periódusérzékeny rész az oka annak, hogy a berendezés alapfeszültsége 55 a periódusszám változásával szintén változik. E felismerésből kiindulva, a periódusfüggést kiküszöbölő, találmány szerinti impedanciakör oly módon létesítendő, hogy annak egy részét a feszültségeltérésre működésbejövő berendezés nem 6fr periódusérzékeny részének bizonyos impedanciái képezzék. A berendezés egyes részeinek ily kép' történő ismételt kihasználásával a periódusfüggés tetszőlegesen befolyásolható 65 vagy kiegyenlíthető anélkül, hogy a berendezés alkatrészeinek, méreteinek és energiafogyasztásának lényegesebb megnövekedésével kellene számolni. A mellékelt rajzok 3—-5. ábráin a talál- 70 mány szerinti, periódusfüggést befolyásoló elrendezés kapcsolási vázlata van feltüntetve éspedig a 3. ábrán az 1. ábra szerinti, az 5. ábrán pedig a 2. ábra szerinti elrendezés alapján, míg a működési 75 mód magyarázatához szükséges vektordiagrammok a 4. ábrán láthatók. Ügy a 3., mint az 5. ábrabeli elrendezés példaképen a fenti c) csoportba tartozó megoldásokra vonatkozik, amelynél tehát a so feszültségérzékeny hajtómű számára egy külön periódusérzékeny segédberendezésben a periódusszámtól függő vezérlőfeszültséget állítunk elő. A 3. ábra szerinti berendezésben úgy a 85 (p), mint a (q) tekercselés áramköre teljesen azonos az 1. ábra szerinti, már ismertetett kivitelével, ettől eltérő leg azonban a (d) divizor nem közvetlenül, hanem a (c3) kondenzátorral sorban van a (V) 9° vezérlőfeszültségre kapcsolva és célszerűen légréses vasmaggal van kiképezve. Ennek folytán a (V) vezérlőfeszültség, a (c3) kondenzátor (Vj) kapocsfeszültsége, továbbá a (d) divizor (V2) kapocsfeszült- 95 sége között a vezérlőfeszültség rendes periódusszámának megfelelő w=e>0 körfrekvenciánál a 4. ábra középső vektordiagrammjának megfelelő vektoriális öszszefüggés áll fenn. Ha már most állandó 10 ° (V) vezérlőfeszültség mellett a periódusszám megváltozik, pl. a rendesnél kisebb lesz, úgy (Vj) és (Vs) is megváltoznak; értéküket tá<>0 kötfrekvenciánál jelöljük (Vt') és (Va ')-vel. Mint a baloldali 105 vektordiagrammból látható, a teljes kör eredő impedanciája a kondenzátor impedanciájának növekedése és a divizor impedanciájának csökkenése folytán nagyobb lett, úgyhogy a körben folyó árain H0 azonos (V) feszültségénél csökkent. Ennek folytán V2'<V 2 , egyrészt, mert a divizor impedanciája kisebb, másrészt mert a rajta átfolyó áram is kisebb. Uymódon tehát csökkenő periódusszám ese- 115
