122052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alaktestek előállítására

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132052. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — F. 8245. ALAPSZÁM. Eljárás alaktestek előállítására. Carl Freuden berg

1 cég*, Weiiiheim (Bauen). A bejelentés napja 1937. évi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó21-ike. 15 Ismeretes már alakte síteknek, mint pl. mesterséges beleknek duzzasztott állati vagy növényi szálas anyagok alakítása útján való előállítása. Az ismert eljárá-5 sok szerint állati rosttartalmú kiindulási anyagokat, mint bőrt, húst, vagy inakat duzzasztóan ható vegyszerekkel való kezeléssel és mechanikai aprítással, duzzasztott szálas masszákká alakítják át és eze-10 ket a masszákat fúvókákon át, vagy hengerek között való sajtolással alakítják. Az állati szálas masszákhoz emellett különböző szaporító- vagy töltőanyagok adhatók. Azt találtuk, hogy növényi rostokból, mint pl. cellulóziairostolkból, vagy aja előbb említett csoportba nem tartozó állati rostokból, pl. szőrből vagy gyapjúból, vagy mesterséges rostokból, pl. viszkózából fcé-20 szített, duzzasztott masszákból is. használható alafctestek állíthatók elő, ha ezekhez a masszákhoz állati rosttartalmú kiindulási anyagokból, pl. bőrből vagy inakból készített, ismeretes duzzasztott szálas 25 masszákat aránylag kis, 50%-nál kisebb mennyiségben adunk és a keveréket lehetőleg egyenletes képlékeny masszává dolgozzuk fel. Növényi vagy állati rostokból való alak-30 testek előállításának lehetővé tétele végett a kiindulási anyagokat vegyi, vagy vegyi-flzifeai hatóanyaigdkkal, illetve eszközökkel oly állapotba kell hozni, amelyben azok számottevő bomlás, különösen 35 rostos szerkezietük sérelme nélkül és mechanikailag értékes tulajdonságaik meszsaemenő megtartása melletit az alakításhoz szükséges mértékben képlékennyé válnak. E célból a kiindulási anyagokat duzzasztott állapotba kell hozni és kötőanyag- 40 gal elegyíteni. Állati rostoknál, aminők a szőr vagy gyapjú, ezt a duzzasztott állapotot előnyösen úgy vezetjük be, hogy a rostokat klórozó vagy oxidáló kezelésnek vetjük 45 alá, aminek folytán a keratin pikkelyróteg teljesen vagy részben elpusztul. Ezután ia|a ,ez alatt levő szálas massza savanyú vagy alkáliás anyagokkal a szokásos' duzizasztási kezel esnek vethető alá, 50 Növényi rostokat, mint a, cellulózát, víz jelenlétében mechanikai kezeléssel, pl. hollandiban való hosszantartó őrléssel, nyálkáisau duzzasztott, hidratizált állapotba hozunk, amelyben azok róslzbeu már 55 fibrilákká bomlottak fel. Mesterséges szálakat, mint a viszkózát leginkább, rövidszálú rostok alakjában víizzel vagy vizes sóoldatokkal, pl. rodánkalciumoldattal való kezeléssel duzzasz- 60 tunk. Az így kapott állati vagy növényi, vagy mesterséges rostokból 'álló duzzasztott masszákat, hogy azok az alakításra alkalmasak legyenek, kismennyiségű, önmagukban ismert duzzasztott állati szá- 65 las masszákkal kell keverni, amelyeket állati rosttartalmú anyagok duzzasztása és duzzasztott állapotban való fosjzlatása útján nyerünk, Ez ismert masszák kiindulási anyaga gyanánt, ellentétben a ta- 70 lálmány szerinti kiindulási alapanyagokkal, csupán bőr, hús, vagy inak jöhetnek tekintetbe. A duzzasztott masszák az állati rosttartalmú kiindulási anyagokból tág határok között ingadozó mennyiség- 75 ben adhatók hozzá, alzonhan mindig vi-