122046. lajstromszámú szabadalom • Kartoték és hozzávaló kartotéklapok

2 122046. sok sorozatával, ill,, sorozataival alkotott1 csatorna vagy csatornák létesülnek. Kar­totékoknál általában véve eddigelé is al­kalmaztak már csatornákat alkotó kivá-5 gásokat, azonban ugyanazon kartotékon, belül csupán egymáshoz képest' lépcső­zetesen eltolt rész-csatornákat létesítettek és ezek a részleges csatornák a lapok összességét tekintve, a találmánnyal ellen-10 tétben, tudatosan nem voltak egyöntetűek; mert csupán az volt a céljuk, bqgy ha valamely lapot rossz csoportba helyeztek vissza, akkor ama körülmény folytán, hogy annak kivágása a szomszédos kivá-15 gásokat nem fedte, a lapok hibás helyzete s zembetűnően mutatko zzék. A találmány szerinti kartotékban mind­azoknál a lapoknál, melyeket bizonyos szempontból (valamely szelekciónak, pl. 20 lejáratnak megfelelően), megjelölni kívá­nunk, nem kell egyebet tennünk, mint a megfelelő kivágást részben vagy egészben megszüntetnünk, amit egyszerűen úgy; érünk el, hogy az illető kivágást kitöltjük 26 vagy áthidaljuk. Evégből úgy járhatunk el, hogy a kivágás mellett kétoldalt meg1 -' maradt ép papírszélre helyezett, tetszőle­ges anyagból, pl. papírból vagy celluloid­bői készült betét alkalmazásával a kivá-30 ^gást részben vagy egészen takarjuk. Ilyen 'betét pl. egyszerű papírcsíkból állhat, me-1 lyet két végénél fogva a kivágással szomszédos laprészeken, pl. ragasztással,! rögzítünk. Különösen előnyös, ha az ilyen! 35 betét színe a kartotéklapok színétől elJ tér és ha azt a kartotéklap szélén áthajtó;) kengyelszerű keresztmetszeti alakban al­kalmazzuk, vagyis egyidejűiéig a kartoték­lap mellső és hátsó oldalán rögzítjük. 40 így a találmány szerinti kartotékban mindig keresgélés nélkül tudjuk kézbe­venni azokat a lapokat, melyeknél a kiJ vágásokból létesülő csatornát, illetve csa­tornákat a megfelelő helyen áthidaltuk, 45 anélkül, hogy kinyúló nyelvecskéket, lép­csőzetesein kivágott kartotéklapokat vagy külön zászliócskákat kellene alkalmazni. A találmány fontos előnye, hogy a kar­totéklapoknak a találmány szerinti jelző-50 elemekkel felszerelt széle gyakorlatilag nemcsak, hogy megtartja eredeti egyenes vonalát, hanem még külön merevítést is, vagyis nagy ©llenállóképesséjget kap, ép­pen azon a mindenkori részein, ahol az 55 egyes kartotéklapokra vonatkozó szelektív jelzés van, vagyis ahová az emberi kéz nyúl, amikor a lapokat bizonyos szem­pont szerint a kartotékból keresgélés nél­kül kiemelni akarja. A találmány mibenlétén és gyakorlati 60 jelentőségén az sem változtat, ha azt vál­tozó jellegű szelektív szempontok (határ­idők stb.) helyett állandó jellegű szelektív szempontokra (személyi adatok stb.) vagy sorrend-megjelölésre alkalmazzuk, mint 6S pl. ú. n. számkartotékoknál, melyeknél ilyen esetben két-két, részben vagy egé­szen kiemelkedő vezérlap között pl. 10 vagy 20 kartoléklapot helyezünk el, meg­felelően 10 vagy 20 kivágással és mind- 70 egyiknél azt a kivágást hidaljuk át, mely helyzeténél fogva a kairtotékLapot képvi­selő szám utolsó számjegyének felel meg.' Ilyen szám kartotékoknál a találmány még azzal az előnnyel is jár, hogy egy vagy 75 több kartotéklap hiányzása már felületes áttekintésre is nyomban szembetűnik, mi­ntán az illető helyeken az áthidalásoknak lépcsőzetesen létesített sora megszakad. Ez nemcsak az üzemi rend szempontjából,' 80 hanem azért is nagy jelentőségű, mert a kezelés céljából kiemelt kartotéklapoknak hibátlan, gyors visszahelyezését is lehe­tővé teszi. 1 A rajz a találmány szerinti kartoték'-' 85 lapoknak, illetve kartotéknak néhány megoldási példáját szemlélteti. Az 1. ábra oly kartotékhoz tartozó lapok egyikének részleges elölnézete, melynél mindegyik lapnak három kivágása van. A 90 2. ábra oly kartotékhoz való lapok egyi­kének részleges elölnézete, melynél mind­egyik lapnak 10 kivágása van. A 2a. ábra a 2. ábra szerinti kartotéklap részleges végnézete. A '95 3. ábra az 1. ábra szerinti lapokból* összeállított kartotéknak, a 1. ábra pedig a 2. ábra módjára készített kartotéklapokból összeállított kar lótoknak, mint szátnkarlotéknak távlali nézete. 100 Magától értetődik, hogy a találmány a legegyszerűbb és a legnagyobb arányú kartotékokhoz egyaránt alkalmazható. A kartoték szelekció-körzete esetleg oly ki­csiny, hogy elegendő, ha minden lapnak 105 csak egyetlen kivágást adunk. Minden más esetben a kivágások alkalmazandó száma az illető szelekció-körzet nagyságából ön­ként adódik. így pl. az 1. ábrán az i(a)| kartotéklapnak három, pl. félköralakú (b) no kivágása van. A kivágást úgy méretezzük,' hogy az ilyen lapokból összeállított, a .3: ábrán látható kartotékban az egymás mö­götti kivágások alkotta csatornába ujjunk­kal kényelmesen benyúlhassunk. : 115 A 2. ábra szerint az (a) kartotéklapnak tíz (b) kivágása van és az ábrán oly la­pot tételezve fel, mely a kartotékban az

Next

/
Thumbnails
Contents