121977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formaldehidalapu sajtolóporok előállítására

Megjelent i 939. évi november Iió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #Q|lr SZABADALMI BIEŐSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 13197*7. SZÁM. ÍV/IL/1. OSZTÁLY. — B. 14219. ALAPSZÁM Eljárás formaldehidalapú sajtolóporok előállítására. Bártfay Béla oM. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 27-ike. A meüegsaj tolásra közvetlenül alkalmas1 sajto'óporokat különféle műgyantákból és töltőanyagokból állítják elő. így pl. a fenolformaldehid-típusú kondenzációs terméke-5 ket fűrészporral, gyapothulladékkal, szaruporral, aszbesztporral vagy egyéb töltő-* anyaggal fűtött hengerek között alaposan összegyúrják, majd a kapott masszát szárítás után megiőrlik. Hasonló módon dol-10 gozhatók fel pl. a karhamid-íormaldehid-i típusú kondenzációs termékek is. Töltőanyagként a legkülönbözőbb, akár állati,; akár növényi, akár ásványi eredetű nyers-; anyagokat használják fel, mimeílett szí-' 15 nezőanyagokat, vízmegkötőszereket, tapadástgátiószereket, katalizátorokat stb. is! használnak. A találmány szerinti eljárásra, amely! formaldehidalapú sajtolóporok előállítá-20 sara irányul, az jellemző, hogy a válasz-* tott töltőanyagokat előkezelésnek vetjük!' alá és pedig olykép, hogy azt a formai-* dehiddel kondenzációs terméket létesítő másik kiindulási anyaggal impregnáljuk! 25 és a kondenzációs terméket az ílykép előkezelt masszában, másodlagosan állítjuk! elő Á25 «impregnálás» kifejezés a leírásban messzemenő értelmű és a töltőanyag ós az «impregnálószer» között végbemenő: 30 fizikai és kémiai változásokat is fedníl kívánja. Az előkezelésre, ill. az impreg-1 nálásra használt szerhez a kondenzációd termék előállítására használt savas kaJ talizátort is, célszerűen ennek egyik részét,; 35 hozzáadhatjuk. Töltőanyagként főként lignintartalmú anyagokat, pl. fűrészport, cellulózagyári lignint, növényi hulladékanyagokat, lignitport. stb., továbbá fehérjetartalmú, főként keratintartalmú anyagokat,1 pl. szarurisztet, halcsontlisztet, bőrhulla- 40 dékot, ill. bőrport, halpikkelyt, borseprőt vagy egyéb élesztőtartalmú anyagokat,' pl. sörélesztőt használunk fel. A válasz« tott töltőanyagot megfelelő aprítás után fenolokkal vagy krezóiokkal vagy külön- 45 ,féle eredetű kátrányolajok fenol jellegű savanyú frakcióval, általában fenóljellegíí' savanyú olajokkal «impregnáljuk». A kezelés időtartama 2—3 óra: egyes eseteikben 5—6 óra, ami, pl, 66—70 fokig menő 50 melegítéssel megrövidíthető;. Az impregnálószerhez a savas katalizátornak pl. a fele mennyiségét már előzetesen hozzákeverhetjük A lignin-, ill. keratintartalmú anyag a 55 felszívott impregnálószerrel duzzadás köz-' ben reagál. A feltáródás után az impregnált masszához hozzáadjuk a kiszámított) mennyiségű formaldehidet, amelyhez előzetesen hozzáadjuk a katalizátor hátra-' 60 levő mennyiségét. A formaldehid a felduzzadt masszában foglalt és ebben' bensőJeg elosztott fenolokkal, ill. a fenolok hatására létesült másodlagos termékekkel reakcióba lép. A formaldehides kezelés cél- 05 szerűen gyúrógépben vihető ki. Ha a reakciót gyorsítani klyánjuk, a hőmérséklet 60—70 fokra emelhető, A formaldehided ^ kezelést, vagyis a keverést, iífcvgyúrást! / addig folytatjuk, amíg a massza ru^gé- 70 nem válik. A reakciós masszát meleg,: de 60—70 foknál nem melegebb légáram-5 mai a kívánt mértékig víztelenítjük. Ai víztelenítés akár a gyúrógépben, akár pe-< dig durva őrlés után, szárítóban, esetleg] 75 vákuum mellett történhetik. ;