121919. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121919. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — J. 3920. ALAPSZÁM. Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz. Jendrassik György oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi április hó 16-ika. Gázturbináiból és a munkaközeget elő­sűrítő kompresszorból álló berendezések­nél, amelyeknél a berendezés turbinarészé­ben a jelenleg ismert és alkalmazható szer-5 kezeti anyagoknak megfelelően csupán mérsékelt maximális hőfok (500—600° C) engedhető meg, jó hatásfok elérésére igen fontos a turbinát elhagyó fáradt gázok *• melegének visszanyerése. E meleg vissza-10 nyerése a legcélszerűbben oly hőkicserélő szerkezetben történik, amelyben a turbi­nát elhagyó fáradt gázok melegüket maga­sabb nyomású gázoknak, pl. a berendezés szerves részét képező kompresszor által 15 írJír komprimált friss munkaközegnek ad­ják át lehetőleg oly módon, hagyj a hő­kicserélőt elhagyó nagyobb nyomású friss gáz, hőmérséklete minél jobban megköze­lítse a hőkicserélőbe belépő kisebb nyo-20 mású fáradt gáz hőmérsékletét, úgyhogy egy ily hőkicserélő a berendezésnek rend­szerint szükséges tartozéka. A meleg­viszanyerési folyamatnak csekély termi­kus veszteség mellett természetesen minél 25 kisebb mechanikai veszteséggel kell végbe­mennie. Ez a mechanikai veszteség első­sorban abban a munkaveszteség^en nyil­vánul, amely a hőkicserélőn való átáram­lás közben az áramlási surlódíás folytán 30 beálló nyomásesésnek felel meg. Mind­ezeken kívül a hőkicserélő kis anyagszük­séglettel szerkesztendő, hogy költséges, és nehéz ne legyen, és helyszükséglete se lépjen túl bizonyos értéket. 35 Az ismeretes gázturbinajavaslatokhoz egyrészt oly hőkicserélő szerkezetek van­nak megadva, amelyek periodikus műkö­désűek, amennyiben hőtároló anyaggal telt munkaterük váltakozva hol a felmelegí­tendő, hol pedig a lehűlendő gázáramba 40-) van beiktatva, másrészt pedig oly szerke­zetek, amelyeknél az egyik közeg egy cső­rendszerben, s a másik e csőrendszer csö­vein kívül, ill. egy másik rendszernek az előbbieket körülfogó csöveiben, tehát 45. mindegyik munkaközeg külön munkatér­ben iáiramlik. Az első megoldási csoportba tartozó szerkezetek, ha kis hely- és anyag­szükséglettel készítendők, rossz hatás­i'okúak, további hátrányuk pedig egyrészt 50-. az, hogy a váltakozó működtetésüknek megfelelő átkapcsoló szervek, melyek ve­zérlést is igényelnek, bonyolultak és költ­ségesek, másrészt pedig az, hogy az átkap­csolások következtében a hőkicserélő 55, munkát erében beálló nyomásváltozások a saját részükről is külön munkavesztcség­gei járnak. A második megoldású csoportba tartozó szerkezeteknél az anyagszükséglet az első QQ„ csoporthoz képest igen nagy, mert a hő­átadó felületek hőátadási tényezője a hő­kicserélő szerkezetéből kifolyólag csekély, ezért helyszükségletük is igen nagy, egy­ben előállítási költségük magas és hatás- 65. fokuk sem kielégítő. A találmány szerinti üzemeljárás és be­rendezés hőkicserélővel ellátott gáztur­binaberendezésre és annak gazdaságos mó­don való üzembentartásána; vonatkozik, 70-amelynél az említett hátrányok a hőkicse­vélőnek könnyen megvalósítható, viszony­lagosan olcsó, igen jó hatásfokú, és ezen­kívül jól is tisztítható, lemezkötegekből álló szerkezeti megoldása mellett kiküsziö- 75 bölhetök.

Next

/
Thumbnails
Contents