121918. lajstromszámú szabadalom • Üzemi eljárás égési turbinákhoz és az eljárás kivitelére való turbinaberendezés
121918. 3 a munkaközegnek csupán egy részét vezetjük be, elérhetjük, hogy itt nagyobb hőmérsékletet tudunk íentartani, mint amekkora az átlagos hőmérséklet a tur.1 binába való belépéskor. Ezzel, biztosíthat juk a tüzelőanyag meggyuladását és az égés megindulását; ahhoz: azonban, hogy az égés már a turbinába való belépés előtt be is fejeződjék, a tüzelőanyag ter?i) mészetétől, a tüzelőanyag elkeverésének tökéletességéből, az égési térben uralkodói hőmérséklettől, valamint az égési térben tartalma zott égéstermékek mennyiségétől függőién bizonyos nagyságú égési térre és 15 bizonyos- időtartamra volna szükség. Adott méretű égési tér mellett és egyébként is, adott viszonyok mellett, abban az esetben, ha a munkaközeg áramlási sebessége az égési téren át nagy, azaz, ha a munka-20 közeg részei csupán rövid ideig időznek! az égési térben, ez az idő nem leszi elegendő arra. hogy az elégés befejeződjék,' minek folytán az égési teret elhagyói munkaközeg még elégetlen tüzelő airyag-25 részieket, illetőleg oly anyagokat fog tartalmazni, amelyek részbeni elégés, foly-' tán keletkeztek és még tovább égetheíők.i Ha tehát megfelelően méretezett égési tér, és megfelelő keverési viszonyok mellett! 30 az áramlási sebességet 'elég nagyra választ-; juk, úgy elérhetjük, hogy az égési tér 'elhagyásakor az égés még nem tesz beíe-1 jezve és ha ezenkívül az égési teret a íur-i hin a munkaterétől túlságosan távol sémi 35 helyezzük el, illetőleg ehhez elegendő kö-t zel hozzuk, úgy elérhető, hogy az égés a turbinába váló belépés után is folyta-: lódni fog. Ehhez hozzájárul még az a kö-< rülmény is, hogy az égési térből valói i'! kilépés után a munkaközegnek az a. má-( sik része, mely az égési térbe be sem! lépett, az égési teret elhagyó közeghez,', mint szekundér levegő keveredik és így a további égést segíti. Legkedvezőbb 45 hatásfokú viszonyokát akkor kapunk, ha a turbina munkaterében az expanziót ál-i landó hőmérséklet melleit folytatjuk, amit1 az égés lefolyását befolyásoló tényezők vál-i Loztatáisával empirikusan lehet elérni. így 50 folyékony tüzelőanyagok esetén célszerűi pl. oly önmagukban ismeretes porlasztók alkalmazása, melyek porlasztási fínonirf sága, illetőleg befecskendezési nyomásával-1 t'oztatható anélkü l', hogy mag ukat a por j 55 1 asz tó1 testeket ki kellene cserélni. így a különbözői tüzelőanyagokhoz való alkal-i mazkodás alkatrészcsere nélkül is lehet-1 ségcs. Az 1. ábrán látható 'elrendezésnél az; égési vagy keverőtér közvetlenül' a tur-i 60 bina munkatere előtt, ehhez csatlakozóianj foglal helyet. Lehetséges azonban az égési vagy keverőteret más módon is kiképezni és a turbinától függetlenül felállítani. Ily gázalakú, folyékony vagy poralakú tüzelő-' 6d anyagok részére való égési tér bosszinet-j szetben a 3., keresztmetszetben pedig a 4. ábrán van feltüntetve. A (23) csatorna: a hiőkicserélő kilépési oldalán ennek friss; munkaközegvezetékéhez csatlakozik, a (24); 70 csatorna pedig a turbina (9) belépési csonkjával közlekedik. A (23) csatorná-í bői a (25) leágazó csatorna a (26) égési; vagy keverőlérbe vezet, amelynek falához célszerűen érintőlegesen csatlakozik, s az; 75 égési tér és, a (24) csatorna közt a (29) csatorna hasonló módon létesít összekötte-j test. A (28) hőszigetelő bélés a (26) égési tér külső (27) burkolatának szigetelésére! szolgál. A tüzelőanyag bevezetése a (30); 80 porlasztón vagy égőn át történik, amely-j bői az ábrán csupán egy van feltünk tetve, azonban természetesen több is alkalmazható. A (31) állítható foj tőszerv,: melyet célszerűién a (32) kar segélyével 85 állíthatunk, a (25) csatorna leágazása után, vagy magában ez elágazásban van elhelyezve. E tüzelőtér működése a kö^ vetkező: A (8) hőkicserélőből kilépő friss munka-; 90 közeg 'egy része [mely rész nagysága a (31) fojtószerv állításával szabályozható} a (25) csatornán át a (26) égési térbe kerül, ahol keringő mozgásba jön, míg a munkaközeg másik része a (24) csatorna! 95 irányában tovább áramlik és az égési teret megkerüli. Az égési térbe jutott munka-* közegbe a (30) porlasztó segélyével tü-i zelőanyagot vezetünk, mely a munkaközeg-1 gel elkeveredik és legalább részben el isi 100 ég. Oly mértékben, ahogy a (25) csövön át friss munkaközeg áramlik az égési térbe, a (29) csatornán át megfelelő meny-1 iiviségű munkaközeg lép ki belőle, ke-1 veredik a teljes munkaközegmennyiség-' 105 nek azzal a részével, amely az égési teret megkerüli, majd együtt tovább áramlik a turbina felé, miközben a tüzelőanyagnak még éghető részei benne tovább égnek,' úgyhogy az elégés még a turbina munka-1 no terében is folytatódik. A (31) fojtószelep! segélyével beállítható:, hogy a munkakö-1 zegnek mekkora része jusson az égési* kamrába, ill. mekkora része kerülje azt meg, miáltal a tüzelőanyag elégésének le-1 115 folyása befolyásolható. Az égés szabályo-' zása szempontjából ezért igen célszerű,' ha a tüzelő-, illetőleg keverőtéren átáramló
